Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
III. Fogadtatás Angliában
96 GYÜLEKEZÉS SOUTHAMPTONBAN. ünneplik meg és személyét a vörös radikalizmus céljaira kisajátítják. Ezek az ifjú chartisták, ahogyan a chartista mozgalom e szélsőséges képviselőit hívták, már a szabadságharc alatt rokonszenvvel kísérték a magyarság ügyét. Harney résztvett azokon a meetingeken, amelyeket mellettünk tartottak. Azon a tömeges gyülekezeten, melyet Pulszky Palmerstonnak alsóházi beszéde után 1849 július 23-án rendezett, lelkes szavakkal emlékezett meg a magyarságról és szidta az egyesült oroszosztrák abszolutizmust. 1 Harney különben a „Nép barátja" című ifjú chartista lap szerkesztője volt, melyben a kommunista elvek mellett a magyar szabadságért is harcolt. 2 A whigpárti képviselők közül Richard Cobden és Lord Dudley Stuart jelentették be részvételüket. Cobden szívesen kérte volna fel elvbarátait az ünnepségen való részvételre, de az idő rövidsége miatt már nem állt módjában intézkednie. A magyar emigránsok főbbjei, Szemere, Batthyány és Teleki kivételével, Londonba utaztak. Tervük volt, hogy valamennyien várják majd Kossuthot, Rónay Jácint pedig ünnepi beszéddel fogadja. Nagy reményeket fűztek a vele való találkozáshoz: végre személyes eszmecsere útján remélték megismerni politikai elveit, melyekről eddig oly ellentétes hírek voltak forgalomban. Azonkívül tanácsát akarták kikérni a jövőre nézve, mert remélték, hogy vannak már határozott tervei az emigráció további szerepére nézve. Nagy volt az öröme Pulszkynak, mikor Massingberd gárdatiszt, aki Kossuthot még Kutahiában látogatta meg ós azóta # 1 Times, 1849 júl. 24. 8 A chartizmus tulajdonképen szocialista mozgalom volt Angliában, mely főleg a középosztályban talált követőkre. Célja volt az arisztokrácia helyett a polgárságot juttatni a hatalomhoz. Politikai szerepe körülbelül megegyezett azzal, amelyet Franciaországban az orleanisták töltöttek be. A chartisták a monarchikus államformának voltak a hívei, csak a választójog kiterjesztését követelték. Ezzel szemben az ifjú chartisták programmmjának főbb pontjai a következők voltak: 1. Köztársasági államforma. 2. A földtulajdon kommunizálása. Az állam kötelessége, hegy minden polgárát foglalkoztassa és eltartsa. 3. Az egyházi vagyon kommunizálása. A papságot az állam fizeti. — Ezekből látható, hogy az ifjú chartisták Marx és Willich német szociáldemokraták elveihez álltak legközelebb. V. ö. H. Pol. Interna. I. 1851. HHStA. Wien.
