A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)

Források - VI. HADISEGÉLYEZÉS, SZOCIÁLPOLITIKA, JÓTÉKONYKODÁS

48 FORRÁSOK 72. Nagy Károly honvéd özvegyének segélye Budapest, 1916. április. 20. Ellátási kérelem az első világháborúból. A férj 1915 végén esett el, a kiskorú lányával egyedül maradt özvegy férje korábbi foglalkoztatójától, a Magyar Államvasutaktól el­látást kért. Hősi halott hozzátartozójaként katonai nyugdíjra ugyan jogosult volt, annak folyósítása azonban csak 1916. decemberben kezdődött meg. Az államvasutak részben vitatta a kérelemben foglaltak jogszerűségét, átmeneti ellátás nyújtását azonban vál­lalta. További személyes tragédia, hogy a négyéves kislány 1916. november közepén meghalt. Az irat jelzete: MNL OL Z 1525 Általános iratok-100771/1916. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott kérvény. 73. A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő- és Rumgyár Rt. felajánlása a rokkant katonák, illetve özvegyeik és árváik támogatására Budapest, 1916. március 18. A győri születésű, német (bajor) származású Gschwindt Mihály alapította az első je­lentős szeszgyárat Magyarországon. Az épület Budapesten, az Ipar utcában ma is áll. A Részvénytársaság 75 000 koronát ajánlott fel rokkant katonák, illetve özvegyeik és árváik támogatására. A felajánlásra a Miniszterelnökség így reagált: „A nemzet a most dúló háborúban elesett és elhunyt hősei hátramaradt családtagjaival szemben csak ak­kor képes leróni fennálló kötelességeit, ha a társadalom minden tényezője vállvetett áldozatkészséggel támogatja az államot, e részben is terhelő nagy és nehéz feladatai teljesítésében." Az irat jelzete: MNL OL K 26-1916-XII1. res.-68 (2147). - Eredeti, gépelt, aláírt levél. 74. Csernoch János hercegprímás levele a „Kasselik Ferenc és Erzsébet Alapítvány" felajánlásáról Budapest, 1916. június 22. A hercegprímás levelében tájékoztatja Tisza István miniszterelnököt, hogy a vezetése alatt álló alapítvány részt kíván venni a hadiárvák és a tüdőbetegek gyógyítását érintő, a kormány által indított akcióban. Az alapítvány tíz hadiárva, valamint tíz olyan tüdő­beteg ellátását vállalja, akinek betegsége a háború folyamán alakult ki vagy akkoriban rosszabbodott. Fontos szempont, hogy a kiválasztandó ellátottak más forrásból ne nyer­jenek támogatást, illetve intézményi keretek között éljenek. Az irat jelzete: MNL OL K 26-1916-XIII. res.-4095. - Eredeti, gépelt, aláírt levél. 75. A kereskedelemügyi miniszter levele a háborús segélyek további fizetésének engedélyezéséről az államvasúti műhelyi munkások részére Budapest, 1916. június 19. A kereskedelemügyi miniszter 1916. júniustól még egy évvel meghosszabbította a há­borús segélyek fizetését a vasúti műhelyi munkások részére. A hosszabbítást megelőzte egy szóbeli egyeztetés a vasút képviselői, a kereskedelemügyi miniszter és a magyar királyi pénzügyminiszter között. A vasúti műhelyek munkája rendkívüli módon meg­nehezült a háború harmadik évére. A javító műhelyek nem tudtak munkáslétszámot növelni, a háború elején tologatott karbantartások elodázhatatlanokká váltak 1916-ra, a magyartól eltérő porosz és a zsákmányolt szerb mozdonyok javításai jelentős idővesz­teségeket okoztak. A munkásoknak túlórázniuk kellett, sőt, a szabad- és az ünnepna­pokat is a munkahelyen kellett tölteniük, ami a munkaerő nagymérvű elvándorlását

Next

/
Oldalképek
Tartalom