Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VIII. A bevezető cikk
nehéz volt megállapítani A*A C Tirubova "Napló"-jának hamis voltát, amely 1927-1928-han az "Elmúlt napok"* cimü állitólagos történelmi folyóiratban jelent meg* Az eredeti hiánya és mindenfajta ellenőrző adat hiánya, a szándékosan homályos szerkesztői elősző, a szerkesztőségnek az a kategorikus állítása, hogy a napló eredeti, arra késztették a kutatót, hogy a napló hamis voltának megállapításához kizárólag tartalmának elemzésére támaszkodjék* Ezt a bonyolult munkát ragyogóan elvégezte mintaszerű cikkében A*A. Szergejevi* a oikk fő megállapításait itt közöljük* Virübovának a Bendkivüli Vizsgáló Bizottság előtt 1917-ben tett vallomásai elemzése, valamint a tőle elvett n l* sz* füzet M-re vonatkozó adatok elemzése /a szerkesztőség állítása szerint ez a füzet volt naplójának kezdete/ A*A. Szergejevet arra a következtetésre juttatta, hogy Virübova egyáltalán nem vezetett semmiféle naplót* Az !, Elmult napok" cimü folyóiratban megjelent "Napló" összevetése Virübova valődi visszaemlékezéseivel /"Életem lapjai% Paris 1923/ megmutatta, hogy ezeket a müveket, noha ugyanazokról az eseményekről szólnak, különböző, teljesen ellentétes pszichológiaju személyek irták* A "Napló" stílusának és szerkezetőnek elemzése arra a következtetésre juttatta Szergejevet, hogy nem napról-napra történő naplófeljegyzésekről van szó, hanem elejétől végéig átgondolt, határozott felépítésű szépirodalmi niiről* A ay^v elemzése arról tanúskodott, hogy az állitáLag a forradalom előtt irt "Napló"-ban uj szavak találhatók, amelyek csak a forradalom után kerültek használatba. Végül a tematika elemzése megmutatta, hogy a "Hapló"-ban, a szerkesztőség állítása ellenére, semmi uj nincs, ami már ne lenne ismeretes a meglévő nyomtatott irodalomból. /A cári rendszer bukása, Witte visszaemlékezései, Paléologue visszaemlékezései, a Romanovok levelezései stb*/* Mindez A.A* Szergejevet arra a kategorikus következtetésre juttatta, hogy Virübova hírhedt naplója - hamisítás, "a Miklós-féle monarchia bomlásáról és halálraítéltségéróT irt irodalmi-didaktikai mu"« 7III. A BEVEZETŐ CIKK A bevezető cikk tartalma Rámutattunk arra, hogy a dokumentum tanulmányozása, kommentálása közben az aroheográfus előtt elkerülhetetlenül egész sor kérdés merül fel, amelyek nem a vizsgált dokumentum részleteire vonatkoznak, hanem egészére, sőt a dokumentumoknak a dokumentuma-kötet formájában összegyűjtött egész komplexumára* Milyen jellegűek lehetnek ezek. a kérdések? Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az archeográfus a dokumentumnak egyetlen állítását sem bocsáthatja tudományos forgalomba anélkül, hogy ne ítélne a dokumentumban közölt tények szavahihetőségéről, vagyis anélkül, hogy adatait megbírálná, gondos elemzésnek vetné alá* (Pudjuk, hogy a dokumentumnak csak akkor van igazi tudományos értéke, baa valóságnak megfelelő megfigyelést tartalmaz. De azt is jó tudni, hogy rninden megfigyelést olyan személy végez, akinek megvannak a maga egyéni nézetei, az illető A.A* Szergejev: Egy irodaim hamisításról /A*A* Virobova naplója/ Isztorík marxiszt/M. 8. kötet /1928/* 160-172* oldal.
