Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

M» X934»/ A "Tnoraton gyár munkásai és nuhkásnői" röpirathoa irt tanulmá­nyában /134-156* oldal/ például bemutatja a gyári munkások helyzetének romlását, amely a lázadások oka. Ismerteti a lázadások lefolyását, a "Har­ci szövetség"-nek a Thornton-gyári munkásokkal való kapcsolatát, V*I* Lenin szerepét, a röpiratoknak Lenin által összegyűjtött anyagát, a röpirat meg­irásának történetét ós bibliográfiáját. Ugyané kiadványban vannak olyan ta­nulmányok is, amelyek egyidejűleg több azonos témájú röpirattal vannak kap­csolatban /pl. a 26-30. számiakkal, 142-154. ólát/.Igy kerültek kiadásra pl. a pétervári szövőmunkások 1896. évi nyári sztrájkjával kapcsolatos röp­iratok. Hasonló jellegű kommentárok vannak "Az Októberi Forradalom Rende­letei" c. gyűjteményes kiadásban is /M.-4933./ Az ilyen egységes egészet képező és a mii egész tartalmára vonatkozó tanulmányt leghelyesebb bevezető megjegyzések formájában adni, példáult a dokumentumgyűjtemény egyes részeihez kapcsolódva, vagy valamely irő müvei kiadása esetén egyes müveihez kritikai cikkeiben külön-külön. A gyakorlat­ban többször is előfordultak ilyen bevezető megjegyzések: például Puskin müvei /Vengerszkov-f éle utolsó akadémiai kiadás/, Dobróljubov müvei M.Lemke bevezetésével készült kiadásánál stb. Az ilyen befejezett egészet képező bevezető tanulmány /amely gyakran már bevezető cikké válik/ értéke abban rejlik, hogy a mü egészét átfogja és ezzel lehetővé teszi azt, hogy az ol­vasó mind a kommentált mü tartalmával, mind azokkal a körülményekkel tisz­tába jöhessen, amelyek között a mü megiródott, valamint azt is megtudja, hogy miképpen fogadta a müvet a korabeli kritika, milyen volt a hatása stb. IV. Fentebb már megemlít ettük, hogy olyan dokumentumoknál, amelyekben sók személynév fordul elő, a szokásos első típushoz tartozó kommentár-megt­jegységek mellett az életrajzi jellegű kommentárokat külön mutatóba lehet összpontosítani és a történelmi kommentároktol elválasztva, külön lehet ki­nyomtatni. Az életrajzi jellegű kommentárok külön alfabetikus mutatóba ren­dezett egysége, amely a kommentátori apparátus sajátos formája /"biográfiai kommentár-outaté"/, minden dokumentum-gyűjtemény esetében ajánlható. Valamely személyre vonatkozó életrajzi adatoknak egy helyre való össze­sítésével, - ami nagyon kényelmessé teszi a kutatók munkáját - egyszersmind az általános kommentárokat is. tehermentesítjük, ahol pedig az életrajzi anyag rendszerint a jegyzetek túlnyomd többségét szokta kitenni. A dokumentumokban említett történelmi személyekre vonatkozó életrajzi mutató gazdag annotációé anyaga által különbözik a, szokásos mutatóktól, mert benne a személy családi, apai és keresztnevén kivül születési és halálozási éve, származása, pártál­lása, tevékenységének tere és viselt tisztségei /zárójelben a tisztségvise­lés időtartamával/ is szerepelnek. Az életrajzi anyagon kivül persze - a do­kumentum szövegében történt emlités jellegének megfelelően - az illető poli­tikai, társadalmi, irodalmi és tudományos működése is szerepel. Az annotá­ciót az illető életrajzi anyagának ismertetése zárja le. Az ilyen életrajzi eommsntárHmutató a dokumentumban szereplő vala­mennyi történelmi személyre kiterjed, de a róluk szóló anyag különböző le­het. Olyan személyekre vonatkozólag, akikre más forrásokban nincs anyag, elég csak annyi anyagot adni, amerfhyi a dokumentumban magában van. Másfelől viszont az is igaz, hogy általánosan jól ismert személyekre vonatkozólag nem kell általános jellemzést nyújtani, mert ennek nem volna értelme: ehe­lyett az illetőnek a kommentált személyhez való viszonyát kell ismertetni /pl. Dosztojevszkijnek Puskinhoz, Herzennek Lermontovhoz való viszonya stb./. Kevésbé ismert személyekre vonatkozólag bővebb annotációval ajánlatos szol­gálni. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom