Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".
litott esemény lényegét* Egyszóval, a kutatat annak a személynek viszonyai kosé kell helyesni* akiheg as irat készítője fordult és közölni kell vele, mindazokat az ismereteket, amelyeknek ez a személy, mint kortárs, az irat készítőjének feltételesése szerint birtokéban volt* As iratot kommentáld archeográfus számára es a legfontosabb, hogy képes legyen kommentátori apparátusát a marxista-leninista metodológia alapján felépiteni. Az iratok tartalmának helyes megértéséhes elengedhetetlen, hogy ismerjük a marxismus-leninismus klasszikusainak kijelentéseit az irat tartalmával kapcsolatos kérdésekre vonatkozólag* Tudni kell azokat a dokumentumhoz alkalmazni és megvilágítani a kinyomtatott szöveget a marscL-lenini-sztálini metodológia fényénél. Marx, Engels, Lenin és Sztálin kijelentéseit kell alapul venni. Marx megjegyzései az angolok indiai gyarmati politikájáról lehetővé teszik, hogy mélyebben megértsük a XVII-XVIII. századi oross politikát Szibériában és Kaacsatkában. Lenin.megjegyzései az 1870-es évek narodnyikságáról anyagot adnak az,1850-1880-as évek forradalmi költéssetének helyes értelmezéséhez. Sztálin elvtárs cikkel a nemzeti kérdésről lehetővé teszik, hogy jobban megértsük, megmagyarázzuk a cár izmus gyarmati politikáját. As iratot kommentáló archeográfusnak jól kell tudnia tájékozódnia a különböző kézikönyvekben, hogy megtalálja bennük az illető témára vonatkozó dokumentum-forrásokat 7a szűkebb értelemben vett dokumentumok, visszaemlékezések, levelek, stb*/ Ós a kérdés irodalmát. As aroheográfusnak mind ezt, mind pedig amazt behatóan kell tanulmányoznia* Csakis a meglévő irodalommal való részletes megismerkedés után, miután fogalmat nyert az illető kérdéssel.kapcsolatos, már meglévő tudományos ismeretek összességéről, kezdhet hossá az archeográfus tudatosan as általa kiadott dokumentum tartalmának tanulmányozásához. As archeográfus, miután már rendelkezik az illető kérdésre vonatkozólag ténybeli adatok é3 megjegyzések késsletével, nem fogja minden további nélkül elhinni as uj' dokumentumnak, amelyet még történetíró nea bírált meg, a tényekről való beszámolóját, hanem maga fogja kritika alá venni, vagyis Ítéletet alkot a forrásértékéről. Az irat által közölt adatok iránti kritikus viszony kell, hogy vezérelje az archeográfus egész munkáját, amelynek során szigorúan emlékesetében kell tartani Sztálin elvtársnak "A bolsevizmus történetének néhány kérdéséről" c. munkájában adott megállapítását, amely szerint "pártokat és pártérdékeket elsősorban tetteik alapján, nem pedig csak nyilatkozataik alapján kell megítélni*" 1 " Ez a tétel kell, hogy alapját képezze mindenfajta iratanyag tanulmányozásának, ezt kell szem előtt tartani mind a kommentárok,mind a bevezető cikk összeállításánál. Másképpen az aroheográfus annak a könnyenhivő "levéltári patkánynak" helyzetébe kerülhet,akiről Sztálin elvtárs beszél idézett cikkében.Az archeográfus munkáját a tanulmányozott dokumentumban leirt tények kritikus kezelése jellemezze,ellenőriznie kell az irat előadását minden egyes tényről,ellenőriznie kell afc emberekről és eseményekről az irat készítője által adott minden egyes értékelést,különösen akkor,ha olyan irat van az aroheográfus kezében,amelyet számunkra osztályidegen ideológia képviselője állított össze. Emlékezzünk Lenin utmu^Sztálin: A leninizmus kérdései. Szikra kiadás 461. old.
