Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

VII. A kommentátori apparátus, A "kommentárok" és "megjegyzések".

a kezében lévő különböző: fogalmazvány- és tisztázat-másólatok összehasonlító tanulmányozása utján taglalja a szőbanforgő dokumentum vagy Irodalmi mü keletkezésének történetét, hogy nyomonkövesse és megvilágítsa azt, hogy milyen célja volt a szerzőnek müve megváltoztatásával, a szerző világnézetében beállt milyen változások miatt történtek a müve szövegében változások* Ebben az esetben mór nem "megjegyzéssel" van dolgunk, hanem kutatórmunka eredményét képező történeti szövegkritikai "kommentárral".*** Másik példàî valamely személy születésének pontos időpontját egy dokumentum tartalma alapján kell meghatározni. Ha van hiteles kutatási eredmény vagy valami útmutató, amely a dátumot már meghatározta, akkor az archeográfustői nem várunk el tudományos kutatói munkát, hanem csupán azt, hogy ismerje ezt a forrásmunkát és meg tudja találni abban" a kellő anyagot. E munka eredménye egy ténybeli megállapítást tartalmazó jegyzet lesz ós olyan "megjegyzés" formájában ölt testet, amely nem egészíti ki a dokumentum tartalmát, hanem csupán valamely részletkérdést világit meg. Ha azonban több forrás e személy születése időpontjára vonatkozólag egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaz, akkor már az a probléma bukkan fel, hogy választani kell az adatok között. Ehhez viszont már a források összehasonlító elemzését is el kell végezni, hozni kell azok bírálatát. S az igy kihozott anyagot egy teljes megjegyzésbe kell összefoglalni; más szóval kutatói munkát kell elvégeznünk, amely talán nem is nagyjelentőségű okkal kapcsolatos. E munka eredménye már nem "megjegyzés" hanem kutatói kommentár, amely nemcsak megvilágítja a kommentált helyet, hanem valami ujat is nyújt a dokumentum tartalmához, korábban nem létező adatokkal helyesbiti vagy kiegészíti azt. ugyanígy! nem nehéz valamely dokumentumban megemlített, családnevével szereplő személynek keresztnevét és apai nevét, valamint az általa viselt tisztségét megállapítani, ha megfelelő tájékoztatónk van. Ez lényegében csupán egy egyszerű felvilágosítás. De már a dokumentumban csupán keresztnevén és apai nevén említett személy.családi nevének megállapítása végett bizony komoly nehézségeket kell legyőzni. Tegyük fel, hogy a különböző forrásokban több családnévvel együtt találtunk megfelelő keresztneveket és apai neveket. Ilyenkor annak meghatározás céljából, hogy ezek közül melyik az általunk keresett személy, végig kell elemeznünk valamennyi forrásrés igy kell kiderítenünk, hogy közülük valójában melyifc lehetett a szóbanforgó dokumentumban szereplő személy stb. Nem beszélünk arról, hogy a variánsok elbírálása végett az archeográfusnak valamennyi másolatot elemeznie kell, össze kell őket hasonlítani, meg kell állapítania, hogy melyik másolat szolgáljon a kiadvány alapjául, stb.vagyis kutatói munkát kell végeznie, s ennek eredményéről be kell számolnia az előszóban, vagy külön kommentárban.