Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IV. A cim
—. 6o — találta meg annak lehetőségát, hogy a levelek szerkesztői filmét a puszta dátumra rövidíthesse le. A címnek ilyen lerövidítését rendszerint levélgyűjtemények kiadásánál hajtjuk végre. A szerző személyén keresztül egységbe kapcsolt leveleknél /"Dosztojevszkij levelei különböző személyekhez"/ a oimben csupán .a cimzett neve szerepel, a cimzett. személyén keresztül egységbe fűzött leveleknél viszont csak a szerzők nevei maradnak meg a cimben /"Puskinhoz irt levelek"/; ha pedig mind a szerzőnek, mind a címzettnek a.személye egyszerre szolgál a levelek összekapcsolására * /"Grorkij levelei Gsehovhoz n /f akkor nem lesz címük a leveleknek, hiszen a*szerző /"Gorkij"/, a cimzett. /"Csehov"/ és a dokumentum fajtájának /"levél"/.megjelölését a kiadvány főcimé-már kiemeli. ki .egyszerű cimelemek esetében a szerkesztői cim azon elveknek megfelelően rövidíthető, amelyek a kiadvány alapját képezik. így például a "Nemzetközi kapcsolatok az imperializmus korszakában" ö# gyűjtemény I. kötetében /íd.-L. 1935/ a cim csupán a levelező feleket,tartalmazza /"A belgrádi követ.a külügyminiszterhez"/, de a jelentés szerzőjét csak,szolgálati rangjával és helyével jelÖliíLmeg. /"& pekingi követ", "a konstantinápolyi ügyvivő"/, mivel neve a dokumentum alján aláírás formájában úgyis szerepel} viszont a cimzett megjelölése szolgálati rangján kívül családi nevét is tartalmazza /"Izvolszkij párizsi követnek"/ t a külügyminiszter családi nevét sem a feladok, sem a címzettek között nem szerepeltetik, mivel a gyűjtemény által tartalmazott dokumentumok keletkezési idejében állandóan Sz. I». Szazonov voit a külügyminiszter. A dokumentum fajtájának megnevezését és iktatószámát /"393» sz. távirat"/, valamint keltét a szerkesztő által megfogalmazott,alcím tartalmazza. Olyan esetekben el lehet hagyni, vagy le lehet rövidíteni az egyes dokumentumok tartalmának megjelölését, ha a gyűjtemény azon részének, vagy a kiadott.dokumentumok azon csoportjának, amelybe a szőbanforgó dokumentum is tartozik, az összefoglaló tematikai megjelölése ezt amugyis elárulja. így például a már emiitett "Nemzetközi kapcsolatok az imperializmus korszáábEnis-L»* 1935*/ c. műben,tekintettel arra, hogy a dokumentumokat tematikai csoportokba osztották be /"Az antant konszolidációja", "A Balkánért és Kisázsiáért folytatott küzdelem", "A szarajevói gyilkosság" /külön-külön minden egyes dokumentumnak tematikai megjelölését elhagyták. Azokban az esetekben, amikor az egyik dokumentum kőzve tien folytatása a másiknak, s közöttük genetikai kapcsolat van és témájuk is azonos, focim alatt egy csoportba lehet kapcsolni őket. /Lásd példáuls "Az agrárkérdés Tatárországban" /L.-1934./ cimü gyűjtemény.17* sz. csoportjában "A*tatár hercegek és volt Berlibas-i /Kazáni kormányzóság, Szbijázs-i járás/ parasztjainak földosztásáról*3zóló négy dokumentumot. Ez a cim jelzi, az összekapcsolt négy irat közös témáját, t.i. a földosztást. A csoportba tartozó mind a négy dokumentumnak saját külön alcíme van, s ha^ közben valamelyik alcím tartalma a főcímével azonos, akkor az alcím lerövidül /pl. "az állami birtokok parasztjainak kérvénye M.N. Muravjovhoz, az állami birtokok miniszteréhez"/. Ellenkező esetben a cim főtémáj# az alcím tárgyát képező dokumentum,tartalmának megfelelően kell az alcímhez alkalmazni pl. "A Szenátus rendelete az ügynek birói uton való eldöntéséről". Az egész csoport főcime alatt /az első és utolsó dokumentum keltezéséből/ összevont keltezést kell adni,.a csoporton belül pedig kronológiai sor- , rendben kell hozni a dokumentumokat és mindegyiknél a saját dátumot is ki kell tenni.
