Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

IV. A cim

Vannak olyan esetek is, amikor a régi naptár szerint keltezett ira­toknál okvetlenül fel kell tüntetni az egész kötetben - kerek zárójelbe té­ve - az uj időszámítás szerinti keltet is, - bár a dokumentum a XVIII* vagy XIX. századból való. Ilyen kettős keltezést kell alkalmazni olyankor, ha a dokumentum tartalma valamilyen módon összefügg a nyugateurőpai események­kel /például diplomáciai iratok/, vagy külföldi személytől származik az irat./üzleti levelezés, külföldi kereskedelmi cég képviseletének levele Pétervárról külföldre stb./, vagy ha a dokumentumban leirt események egy külföldi személynek oroszországi utazásával függnek össze, stb. Máskép­pen, na nem követik ezt a szabályt, vagy nem forditanak erre figyelmet, hihetetlen zűrzavar keletkezik az események dátumának megállapításában. A régi időszámítást újra átszámítani nem nehéz. ÍDhhez csak azt kell tudni, hogy a XX. században a két időszámítás közti különbség 1? nap, a XIX. században 12 nap, a XVIII. században 11 nap, a XVII. században 10 nap. Ennélfogva ahhoz, hogy.megkapjuk az uj időszámítás.szerinti keltet, ezt a különbözetet hozzá kell adni a régi kelethez, például "1905. január lo+15 1905. január 23." De ha valamilyen dátumot át kell számítani új­ra, sokkal.egyszerűbb megoldás, ha külön táblázatot használunk, amely min­den nehézség nélkül lehetővé teszi, hogy ezt a müveletet teljesen mechani­kusan végezzük el. Minden századra külön-külön táblázatot készítünk, arae*­lyet annyi kockára osztunk, ahány nap a különbözet abban az évszázadban és minden kockába beírjuk a hónap napjait, január 1-vel kezdve : ilyen táblá­zatot készítünk az egész évre. A felső sor kocka a régi időszámítás szerinti keltet mutatja, az alsó az uj szerinti keltet: például a XIX. században: ja­nuár 3 a január 15, január 20 m február 1, január 24 m február 5 és igy.to­vább az. év végéig. XIX. század 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Január 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Február 25 26 27 28 29 30 31 1 2 3 4 Kiegészítésül még egy kis táblázatot kell készíteni a szökőévek szá­mára /azok az évek, amelyeknek két utolsó számjegye néggyel osztható/} ez a táblázat csak február végére alkalmazandó, amikor a szökőnap van. ­Február 9 10 11 12 13 14 15 1$ 1? 18 19 20 21 22 23 24 25 26' * 2? 28 "29 \ 2 3 Március 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Az ilyen táblázat használata lehetővé teszi, hogy tisztán mechaniku­san hibátlanul átszámítsuk a régi időszámítást uj időszámításra. A keltezés nélküli dokumentum keltének meghatározása. Az eddigiekben a keltezéssel ellátott dokumentumokról volt szó, vagy­is olyanokról, amelyeken rajta van az "irodai", vagy "szerzői" keltezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom