Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
III. A szöveg feldolgozása /kijavítása és leközlése/
get, akkor nem ie adunk megfelelő képet a dokumentum külső formájáról* Az idegennyelvü szöveg kinyomtatása biztosítja az ellenőrzés lehetőségét. A kutató előtt ugyanis kétség merülhet fel valamelyik fordítás helyessége felől, hogy ellenőrizhesse, előtte kell legyen az idegennyelvü szöveg, mert máskülönben meg lenne fosztva annak lehetőségétől, hogy megállapítsál milyen dokumentumot nyomtattak ki, nem tudná megállapítani valamely újonnan talált dokumentumról, hogy azonos-e, pontos mása-e a már kinyomtatott dotanantumnak /ha például a forditáe másolatból készült, a kutatónak viszont eredeti van a kezében/, mert hiszen természetesen minden ujabb fordítás elüt az előzőtől* Az idegennyelvü szöveget tehát a dokumentum kinyomtatásánál hozni kell) de az olvasó érdekére való figyelemnél, felesleges nehézségek kiküszöbölése céljából e szöveg fordítását is adni kell* Ha a dokumentum teljes egésze, vagy annak jelentékeny része idegen nyelven Íródott, a dokumentum szövege helyén az idegennyelvü szöveget kell hozni, majd utána a főszövegtől eltérő betűtípussal - hozni kell a fordítást. Ha a dokumentum szövegében csak néhány idegen sző, mondat, vagy idézet fordul elő, aldcor természetesen ezeket magában a dokumentum szöveggében kell hozni, a fordítást viszont lapalji jegyzet formájában. Ba pedig az orosz szöveggel folyton váltakozé idegennyelvü idézetek fordulnak elő, ezeket az orosz szöveggel párhuzamosan, harmonikus kontextusban kell kinyomtatni, ahogy például Y. I* Leninnek a "Mar.3d.zmus és az állam" c. müve kinyomtatott szövegénél.történt^ Hogy mennyire szükség van arra, hogy a dokumentumok kiadásánál ne csupán a fordítást hozzuk, hanem az idegennyelvü szöveggel együtt annak fordítását is, azt a következő példa mutatja. A "Krasznij Arhiv" /1925* 3» kötet/-ben publikálták Zajoneskovssskij^nak "Bosznia és Hercegovina annexiójáról" szóló munkáját. A 4 2 ~43« oldalon fordításban hozta /az idegennyelvü szöveget teljesen elhagyva/ Ferenc Józsefnek II* Miklóshoz 1908. szeptember 29-én intézett levelét. Ugyanezt a levelet, ugyanez az A. Zajoncskovszkij hozta "Oroszország háborús készülődésének nemzetközi viszonylatai" cimü könyvében Is /1926* 169171» oldal/, de a "Krasznij Arhiv" szövegétől eltérő szövegű fordításban. E könyv mellékletei közt /a 358-359» oldalon/ hozzuk a szóbanforgó levél francianyelvü eredetijét is. Ha az ugyanazon szerzőtől származó és publikált két szóbanforgó fordítást összehasonlítjuk,ugy nemcsak stiláris, hanem értelmi eltéréseket is fedezhetünk fel köztük, amelyekre vonatkozólag világos magyarázatot csak akkor nyerhetünk, ha a francia szöveghez fordulunk. Itt párhuzamba állítva hozzuk mindenekelőtt a levél első bekezdése fordításának két szövegét s ./. Lenin Müvei M. XIV. kötet /1930/ 210-218. oldal. Magyar kiadás.
