Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
A fordító előszava
mára küldték meg hozzászólás végett, majd 1954 végén esek a szakemberek megvitatták /isztorieseszki;} Arhiv, 1955» Nr.l./. Az 1945* évi szabályzat magyar fordítását a Levéltári Híradó 1954* évi 1-2, száma egész terjedelmében közli /5-26, oldal/. Felmerül a kérdés, hogy ha A.A. Silov könyve elsősorban az elkészítendő magyar archeográfi ai kézikönyv szerkesztői számára lesz módszertani szempontból hasznos, felhasználhatják-e a jelenleg készülő magyar forráskiadványok szerkesztői közvetlenül ugy is, mint követendő vezérfonalat* írre a kérdésre csak az lehet a válasz, hogy semmiesetre se mereven használják fel. Amint ezt K.G. Mityejevt "A levéltárügy elmélete és gyakorlata" c. levéltártani kézikönyve magyar fordításának előszava is hangsúlyozta, a szovjet levéltári tankönyveket az orosz, illetőleg szovjet és a magyar ügyviteli gyakorlat eltérő eljárásmódjai miatt nem lehet minden további nélkül alkalmazni a magyar levéltári gyakorlatban* A forrásközléssel foglalkozó magyar szakember Ítéletére van bizva, hogy melyek azok a tételek, amelyeket feltétlen érvénnyel alkalmazhat munkája során* De ha nem is tudja minden részletében követni gilov útmutatásait, a könyv magyar nyelven való közreadása igy is hasznos szolgálatot tesz archeográfusainknak. Magáról a forditásról is kell néhány szót szólnunk* A fordítók sok nehézséggel találkoztak munkájuk során. A.A. áilov könyve kétségtelenül nem tartozik a könnyen leforditható müvek sorába. Ha a munka során probléma-* tikus helyhez értek, arra törekedtek, hogy fordításuk inkább hü tükre legyen az orosz eredeti szövegnek, mintsem.könnyed és magyaros stilusu,de eltérő, esetleg félreérthető szöveg. Lehet, hogy a forditás igy helyenként nehezen követhető, egyes mondatokat az olvasónak kétszer is el kell olvasnia. Ez azonban, véleményünk szerint megéri a fáradtságot, mert A.A. Silov könyvének minden részlete, minden mondata értékes és hasznos segitséget nyújt magyar archeográfusainknak. Leforditottunk minden mondatot a könyvből, még azokat a részleteket is, amelyek magyarra szinte lefordithatatlanok, például szójátékokat, tájnyelvi vagy archaikus kifejezéseket. Szólnánk kell végezetül néhány szót az egyes szakkifejezések, terminus technikusok forditásáról is. Kétségtelen tény, hogy a magyar levéltári munka - ideértve a szűkebb értelembe vett archeográfiát is - terminológiája még meglehetősen kiforratlan. Éppen ezért a forditók lehetőleg az eredeti orosznyelvü szöveg kifejezéseit tartották meg, azokat a főleg görög, vagy latin eredetű, s igy a nemzetközi gyakorlatban állandóan használt szavakat, amelyeket a szakemberek amúgyis ismernek és általánosan használnak. Igy például megtartották a "dokumentum 1 ' kifejezést /az 9 oroszban "dokument"/, mert ez - nézetünk szerint - nem-pótolható minden további nélkül a magyar "irat" szóval. Az utóbbinak a magyar nyelvben szűkebb értelme van. Megtartottuk a "tematika" kifejezést is, mint ami nem azonos értelmű a "tárgy", vagy a "tartalom'i szóval. A szerző által idézett orosznyelvü müvek címeit magyar fordításban közöltük, nem téve utána zárójelben az "oroszul" szót, mert hiszen egy-két kivételtől eltekintve valamennyi idézett munka csak orosz nyelven jelent meg. Amelyik munka magyar fordításban is megjelent, mint például Lenin vagy Sztálin müvei, ott a magyar .kiadás adatait közöltük.
