Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
III. A szöveg feldolgozása /kijavítása és leközlése/
Mondani sem kell, hogy a kiadandó dokumentum i m s jeleinek elhelyezését megelőzően az archeográfus igen alaposan tanulmányozza át a ssövegets enólkül igen durva hibákat követhet el, amelyek esetleg a mondat egész értelmét me gváltoz tathat ják a Erre igen tanulságos példát lehet idézni a "Dekabristák felkelése" első kötetónak bevezető tanulmányából. M.V. Dovnár-Zapolszkij, idézve Nyikita Üaravjev vallomását, egyik mondat igy szedetett ki î "A szabályzat másolatát elküldték Moszkvába Jakuskinhoz, abban a szilárd meggyőződésben, hogy 6 haladéktalanul átveszi a vezetést, ellenmondás nélkül, miután megszervezte a társaságot, Fesztel Mitava-ba utazott és Alexander Muravjev foglalta el helyette a főnöki tisztet. 8 '! Ebből értelem szerint az Következnék, hogy a "Menekvés szövet ségé"-t Jakuskin szervezte meg. Ehelyett az eredetiben ez volt olvasbató: "A szabályzat másolatát elküldték Moszkvába Jakuokinhoz, abban a szilárd meggyőződésben, hogy 6 haladéktalanul átveszi a vezetést, ellenmondás nélkül. Miután megszervezte a társaságot, Fesztéi MLtava-ba utazott,.. "2 A társaságot a valóságban nem Jakuskin szervezte meg, hanem Fesztéi. JSnnek fordítottjára példa a "függő helyzetben lévő emberekről" szóló 1597« évi ukáz, amelynek szövegében egyáltalában nem volt punktuáció. Itt az Írásjelek helyes elhelyezése teljesen uj értelmet adott ennek as ukáznak és teljesen megcáfolja azokat a nézeteket, amelyeket a "függő helyzetben lévő embereké történetére vonatkozólag KIjucsevszkLj, vagy más, e kérdésről iró orosz történészek vallottak.'3 A bekezdések Mindaz, amit az imsjelek uj kitételére vonatkozólag mondtunk, ugyanolyan mértékben vonatkozik a szövegben lévő régi bekezdések megváltoztatására és az uj bekezdések alkalmazására, a logikai értelemnek megfelelően. Ez annak a személynek elbírálására tartozik, aki a dokumentumot kiadja, természetesen a szöveg gondos tanulmányozása után. A szerzői szövegben lévő bekezdések lehetőség szerint megtartandók. A rövidítések A dokumentum szerzői igen gyakran különféle indítékok alapján /helymegtakarítás, sietség munka közben stb./ néhány szót nem irtak ki teljesen, néha pedig tucatosan elhagyták /például táviratoknál/, a kötőszavakat és visas Műszavakat, egész sor rövidítést alkalmaztak.-Tekintve, hogy az ilyen elLagyások, rövidítések, még ha pontosan adják is .vissza őket, 1 ;ovnaT-Zapolszkij: A dekabristák memoárjai, Kiev, 19o6, 47» old. 2 A dekabristák felkelése. Moszkva 1925« I•kötet, 5o5« oldal. 5."' „ 7« veretyennikoví A "függő helyzetben lévő emberek* történetéhez. 4s Állandó Archeográfiai-Bizottság tvkönyve" 1927* I#kötet /1934/ 156-173 • oldal. . , .
