Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XIII. A dokumentumgyűjtemény és elkészítésének technikája
XIII, A DOKIWITOM GYÜJTBiáNY ÉS BLKÉSZITÊgéNEgg TECmEKJ JA Egyedi publikáció és dotoentum^^tt^^ E könyv előző részeiben a dofeamsnteamnyag sajti alá való rendezésének egyes mankafolyamatait m egymás utasai mmfcák £os»endjé < b&3& igyekeztünk ismertetni függetlenül attól* hogy egyetlen dok&mentom kiadásáról vagy tematika által összekapcsolt d0kuiiisntugfr-grujteméay kiadáséból* a^agy kSgös tematikájú dokumentum--gyÜjtemésiysk komplexumának kiadásaiéi va&=® szó* Ezek között az esetek köpött minőségi különbség nincsen* Â dbkomantuse jelentőségének* a szöveg kiválasztásának, javításának és átültetésének* a szöveg óiménak és legendája megfelelő módon való elkéssitésének kérdése § a kommentálásnak és a bevezető cikk jellegének kérdése épugy velejárója az egyedi publikációnak* mint a teljes dokamenttsm^yíljtaményéknek* Az arohaCígTáfíis munkája persze az utóbbi esetben bonyolultabb, a né« hány sorból álló sroheográfusi előszó teljes cikké terebélyesedik, a beve~ zető cikk. terjedelmesebben ás részletessel*^ világítja m^g a kiadott àoka~> mentumokban szereplő problémákat, a gyűjtemény k*mam»niátora d93umaatóo&$|a természetesen megnövekszik, kialakul a tájékoztató^pparátu©, "amely pedig egyedi publikáld,$ esetében legtöbbször hiás^fzá^* KladagasrôitaX a i 3 sloxm»n.« •tum==pibl31cáí3ió aaódezsrének és technikájásmk alape&vûsi mmmête. maradnak.*) .A dokomentom^yüjtamény elkészítésénél eXla&be& ®Iya& problémák is mezülhétnek fel a szerkesztő előtt, ámenekről, egyedi paalikálás ©setébb szó sem lehet, E p^sblémák a következőké"& kiadássá kerüld adlBimntim^gya^termény elmének megalkotása, a helyes isimmel szemben támasztott követelmények kérdése, az egybegyűjtött dokumenti^JíBanyag mikénti beillesztése a gyűjteménybe és a dökuraentum-gyüjt eméïiy kiállításának sok más kérdése* A dokumentum^jjtej^ények két fajtája Az archeográfusnak a dokumentum^gyüjtemény szerkesztésénél legelőször is azzal a kérdéssel keli foglalkoznia 9 hogy kikből áll majd azoknak az olvasóknak a tábora, akik számára a könyv íródik* Ennek eldöntésétől függ a gyűjtemény terjedelme és a dokömentumok kiválogatása^ alaki fbrmája, kommentálása és a bevezető cikk jellege. Nem kívánjuk részletesei megvizsgálni a népszerű átlagolvasónak szánt dokamentum-gyu^temé^y problémáit* Azokkal a fő követeimé^ ékkel azonban, amelyeimbe az ilyen dokoméntoa^gyüjtmmnynek meg kell felelnie, mégis foglalkozunk* Xgy akarjuk kiemelni azokat a sajá« tossagoïîat, amelyek a szűked körű kmiif&kált olvasótábor » a főiskolások, az aspiránsok és katatók részér© i*rfc gyűjteményeket jellemzik. Először is a népszerű dokajm®ntui-gyiijtemé?3ynek"kisebb terjedelműnek kell lenni. Anyagát attól függetlenül lehet összeállítani* hogy korábbam megjelent-e- nyomtatvány formájában, ismerték^ vagy külön © célra gyűjtötték a levéltárakból • A. népszerű dokumentumba bármely anyag felvehető, at«* tói függetlenül, hogy^ hivatalos dokumentum-e az, vagy magánlevél, rövid kivonat valajniXyèh memoárból» vagy egykors. újságcikk stb* ÁB a lényeg, hogy az anyag a legjobban világítsa meg a kiválasztott témát. Ugyancsak ezért nem feltétlen kelléke a népszerű grüjteménynek as f hogy csonkitatlaa datai»» mentumokat tartalmazzon* Lehet rövidebb dokumentuma3zletekét ís közzétenni, ha azok meggyőzőbben világítják mag a vezérgondolatot* Ennek az a célja, hogy az összképet részletekkel és részkérdésekkel ne tüntessük el az
