Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
XI. Az irodalom mutatója
3. A cikkgyűjtemény bibliográfiai hivatkozásánál kombinálni kell ásókat az adatokat, amelyekre a periodikus kiadványoknál /szerzőt oikk cime/ és a nem periodikus kiadványoknál /gyűjtemény cime, szerkesztő, kiadás helye, kiad-5* ki adás éve,lapszámok/ utalunk* A cim elé odairjukt "Gyűjtemény", Pl. NolaMordovcsenko• M,E.Szaltikov-Scaedrin, mint Gl. Iv. Uszpenszkij szerkesztője. - A "Gleb ïïszpenszklj" o.gyűjtemény. Anyagok és feldolgozások, M.L. - A Szovjet Tudományos Akadémia kiadása, 193c 595-427« old, A periodikusan megjelenő gyűjteményeknél a hivatkozáskor a fenti adatokon kivül a számát is fel kell tüntetni. III. A felsorolandó* kiadvány pontos bibliográfiai megjelölése után uj sorba kerül az illető kiadvány tartalmának rövid megjelölése /annotáció/ .1 Annotáció) 4o• old. 1« Miklós véleménye a "Revizor"-ról ; 41* old. a eenzura a ,l Revizor* ,-rÓl; 45. Old. **A per" és H A játékosok* 1 $ 43. old. M A menyegző"; 136-137* old. "A Revizor kibontakozása". 2. Az I. Kzenzenko. Nik, Yasz. Gogol. Hegjegyzés. - "Rusz, Sztár" /Orosz régiségek/ /P/ 1883. XI, 392. old. Annotáció* Kivonat Szoroesáneaváros Szpaszo^Preobrazsenszkij templomának 18o9.évi anyakönyvéből N.V.Gogol Születéséről. IV. A felsorolandó kiadvány bibliográfiai megjelölése után külön sorban következik az illető kiadványról Szóló recenziók felsorolása, ugy, hogy minden egyes rencensiót ponttal és gondolatjellel választunk el egymástői. Az irodalom áttekintése Eddig a "bibliográfiai mutatóról" mint olyanról beszéltünk, vagyis a könyvben, folyóiratban vagy újságban megjelent irodalom elmeinek jegyzékéről, amely, bár annotációval van ellátva, mégis csak száraz felsorolás* Sokkal nagyobb jelentőségű a tárgy irodalmáról készült mutató. , l ha összefüggő, kritikai, rendszerezett áttekintés formájában készülmint historiográfiai tanulmány, amely mar kutatómunkának számit. Az ilyen áttekintés segítségével a kutató nemcsak, hogy megismerkedik a meglévő irodalommal, hanem képet kap minden egyes munka faj súlyáról is, a többi munkához való viszonyáról, arról az anyagról, amelyre épültek,a már felvett és további tanulmányozásra szoruló kérdésekről stb. Ilyen áttekintésre példái 1. a Sztyepan Razin-féle felkelés 2 történetére vonatkozó források áttekintése, amely "A dekabristák felkelése" hatodik kötet éhes irott bevezető cikk gyanánt jelent meg,5 A tartalmi amotálás módszereire vonatkozólag lásd bővebbem A.G^omins Az annotáció összeállításának elmélete és gyakorlata. A Könyvtudományi Tudományos Kutató Intézet Kiadása. 1929. \ forrás tudomány problémái". - Első gyűjtemény. M.-I*. 1933*-5o-69. 3 ^"A dekabristák felkelése". Anyagok. Centrarhiv. M.-L,, 1939, V .kötet, XVT-XVTI .oldal.
