Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
X. A krónika
Végül Î minden aroheográfusnak, aki önálló rendszerű tudományos munkát folytat, feltétlenül kötelessége az - ahogy azt fentebb is mondottuk hogy a feldolgozott problémáról, ha nem is kLmeritő, de legalább munkakrónikát állitson össze, A tények részletes analizálásának elvégzését félté- ' telező krónikaszerkesztés szükségessé teszi azt, hogy a tamlmányozott irodalmat és anyagokat rendkívül alaposan analizáljuk és ez nyújt csupán lehetőséget arra, hogy a kritikailag feldolgozott konkrét anyag alapján általánoaitó összefoglalást eszközölhessünk* Az események történeti-időrendi sorrendjének felderítése és egybevetése nyújt segítséget ahhoz, hogy mélyebben tárhassuk fel a tanulmányozott tények logikai és okozati kapcsolatát, ez teszi lehetővé, hogy az adott jelenség történelmi gyökereit feltárjuk és kialakulásának különböző formáit nyomon kövessük* A krónika szerkesztési munkája fegyelmez őlég hat az aroheográfusra, arra kényszeriti* hogy ellenőrzött tényekre támaszkodjék, magnat ár o ott keretek kőzött maradjon és ez teszi Őt mentessé attól a felületességtől, amelyről V*I* Lenin beszél, A krónika fontos volta magyarázza meg agt a különleges nagy figyelmet is, amelyet ma a történelem és irodalomtörténeti tudomány különböző területein a krónikák szerkesztésére fordítanak* A krónika eme jelentősége bennünket is arra késztet, hogy nagy figyelmet szenteljünk a dokumentum publikálásának kérdéseivel kapcsolatban a krónika mellékelése kérdésének* • A krónika fajtái A krónika különböző fajtái aszerint különböznek egymástól, hogy milyen feladatot tűzött maga elé összeállítójuk* A krónika önálló tudományos munkaként is készülhet* Ilyenek lehetnek: a Szovjetunió egyik népe történetének krónikája* a forradalmi /paraszti, vagy munkás/ tömegmozgalom krónikája egy meghatározott korszakban; egyes történeti események /pl*-az 19^5« éri forradalom/ krónikája} egy korszak irodalmi életének vagy egyes, történeti személyek /Lenin, Csernlsevszkij, L*Tolsztoj stb*/. A krónika lehet dokumentumgyűjtemény-melléklete is, mint a tájékoztató apparátus része. Ilyen például "az. események kronológiája", amelyet a ^ "Szovjetunió népei történetének-dokumentumai és anyagai" c« "Szocekgiz" kiadvány-sorozathoz csaholtak, ilyen az, amely "A polgárháború története a Szovjetunióban" c* mü mellékleteként "a legfontosabb események dátumai" cimen jelent meg stb* Végül, a krónika-formát fel lehet használni különlegesfajta dôkiunentuimiynjtemény-számára is, mint pl* "Az 1881-1895« évi sztrájkok" c* kötet /M* 1950/• ' Formai oldalról nézve megküloriböztétünk "krónikát" a sző szigorúan vett értelmében és a'z úgynevezett "szinkronisztikus táblázatot 15 * Az előbbi az eseményeket sorrendben /évenként, havonként, naponként/ közli, s ezeket a naptári keletek határain belül meghatározott rovatok szerint rendszerezi* Társadalomtudományi Kiadó - Ford* 2 Lásd pl. "Az 1917« év Moszkvában" c. M* Ahuja es V* Petrov által össze• állított krónikát. /M. 1934./
