Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

I. A dokumentumok publikálásának előkészítését megelőző archeográfusi munka

alábbi s megismerésével kell kezdeni. Ez lehetővé teszi az archeográf ásnak, hogy legalább általános képet alkosson magának az őt érdeklő tárgy ról. Miután előzetesen megismerkedtünk az illető kérdésekre vonatkozó* nézetekkel, át kell térni a kiadott iratanyag megismerésére, miközben tovább kell folytatni a feldolgozó cikkek, monográfiák szisztematikáé tanulmányozását. A források tanulmányozása lehetővé teszi as a^ohe./gráfus számára, hogy a munka folyamán felülvizsgálja elődeinek következtetéseit és az anyag összeválogatása ról, az anyaggal való előzetes megismerkedésről fokozatosan áttérjen a még fel nem használt anyag kritikai feltárására . Az irodalom tanulmányozásánál persze nem szabad csupán a figyelmes elolvasásra szorítkozni* Az anyag elsajátítását a különösen fontos munkák teljes ki jegyzetel és ének és a kevésbbé fontos miinkák egyes részei kijegyzetelesének, valamint egyes részeik /különösen forrásokból/ szószerinti kiírásának kell kísérnie* A jegyzeteket vagy cédulákra, vagy füzetekbe irjuk» de mindenképpen a lapnak csak az egyik oldalára, hogy a további munka folyamán, az összegyűjtött anyag rendszerezésekor a füzeteket külön lapokra szétvágva jobban lehessen kombinálni és tetszés szerinti rendben elhelyezni az összegyűjtött anyagot. A rendszerezés megkönnyítése érdekében igen hasz nos» ha a céduláknak rövid elmeket adunk. Sz lehetővé teszi, hogy a cso portositásnál egy helyen egyesítsük mindazt, ami a konkrét kérdésre vonatkozik, másrészt a címmel ellátott céduláinak szisztematikus rendben történő összeválogatása igen megkönnyíti a tájékozódási terv Összeállítását. Amikor a cédula tartalma két vagy több kérdésre vonatkozik » ajánlatos a teljes szöveget egy fő-cédulán adni, s ezenkivül több utalócódulát készíteni, minden cédulán a megfelelő cimmel és a f5cédulára való utalással. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a feldolgozott könyvre vagy cikkre vonatkozó bibliográfiai cédula összeállításánál különösen ajánlatos az a mot ál ás alkalmazása, vagyis a megnézett munka tartalmát jak többé-kevésbé részletes megjelölése. Szem előtt kell lartani, hogy a munka folyamán mindig megfigyelhető lesz a kérdések fokozatos kibővülése, ujabb könyvek olvasásánál kezdetben számba nem vett ujabb kérdések felbukkanása; a meglévő annotációk esetén könnyen rávezethet ők a megfelelő feljegyzések. Figyelembevéve, hogy - amint ezt a történelmi tankönyv bírálóbizottságának határozata megállapítja, - a történetírói munkának "nem elvont szociológiai sémákat kell adnia, hanem a történeti események történeti-kronológiai egymásutánját, a legfontosabb történelmi jelenségek leírását, a fő kronológiai dátumok felsorolását, a történeti személyek jellemzését % különösen ajánlatos, hogy az archeográfus az ircdalcan ta— nulmányozása folyamán összeállítsa az események, a tanulmár^zásra ü:erülő jelenségek kronológiáját, vagy szinkronológikus táblázatokat A* Az ilyen történelmi kronológiát amely pontosan felsorolja az eseményeket, lehetővé teszi, hogy megállapítsuk a történeti jelenségek összefüggését, kronológiai egymásutánjukban tisztázzuk belső, logikai ás okozati egymásból-következésüket, azaz m egyik ténynek egy^megéioző másik tény tői való függőségót. Á vizsgált kérdés tematikájával kapcsolatos történelmi kronológia összeállítása, még ha ez csak házi használatra tör1, Egy időben lejátszódott eseményeket, egymás mellett elhelyezésben ismertető táblázat /ford/.