Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
48 A papírmalom bérlői és készítői közül ismertek: Irodalmi adatok: 1722 Georg Frank 1763 előttről Johannes Michael Liebert 1773-1782 Gebhardt Fricke 1794 Kertész Mihály 1805-1830 Martin Hochmeister Leveleken talált adatok: 1755- CBIN ( város nevére utal) 1760- 1763 CIB „ 1800- 1814 F.W. monogram 1820 - P.G.monogram 1839- Peter Goerick, A szebeni Georg Frank papírkészítő mester nevét egy 1722. évi összeírás tartalmazza. Vízjelek: A bemutatott számos szebeni vízjel 1750-1849 között írt levelekről származik. Az újabb szebeni papírokat a város címerével jelezték. A címerben, vagy a nélkül keresztbe tett két kard vagy pallos látható. A címerhez CIBINI, majd HERMANSTADT megnevezés és a papírmerítés időpontja társult. Az 1800-as években a bérlők, vagy mesterek F.W és P.G monogramját, nevét használták, évszámmal vagy a nélkül. 10. FOGARAS / 1728 – 1849 / Az államhatalom a fiskális birtokok jövedelmezőségét, a papírkészítés hazai megvalósításával kívánta növelni. Erre okot szolgáltatott a hivatalok egyre növekvő papírszükségletének kielégítése. Az udvari kamara elfogadta Lorenz Gebhard ajánlatát, hogy a volt Apafibirtokon építsenek papírmalmot. A Kincstár az 1725. július 28.-án aláírt szerződés értelmében Fogarason megkezdődött az építkezés. A malom valószínűleg 1727-1728-ban készült el. Az uradalom 1758-as urbáriuma szerint a malom, Fogarastól 500 lépésnyire a Sebes nevű patak partján épült. A malom leírása alapján tudjuk, hogy hollanderrel rendelkezett és 385 kötés kancellária valamint 40 kötés itatóspapírt termelt. Finomabb minőségű papírokat rendelésre készített. Évente 170-200q rongyot dolgozott fel. Úgy látszik, hogy 1756-1765 között maga a kincstár működtette. 1765-től az uradalmat zálogban bíró Szász Universitas pedig a saját kezelésében tartotta. Papírkészítő mesterei közül csak kettőnek neve ismert. 1756-58 között Johann Hauptmann évi 450 forintért bérelte a malmot, míg. 1797-ben Ötvös György működtette. Egyesek szerint a malom 1835-ben leégett míg Anton Kurz 1844-ben készített jelentésében a papírmalmot működő képesnek jelenti. 1871-ben, amikor a kincstár visszaváltotta a Szász Universitástól már csak a kőépületek álltak, de ezek lebontását is elrendelték A malom termékeit elsősorban Szebenben székelő főhivataloknál és a tőle délre eső vármegyék, valamint a Havasalföldön használták. Vízjelek az 1770-1849 közti időszakból láthatók. A papírokon látható vízjeleket a császári koronás kétfejű sas címere, évszám, sorszám és Fogaras felirat jellemezte. A Szász Universitas bérlete alatt szintén hasonló vízjeleket használhattak. A 18. század első feléből származó papírokat, illetve ezeken lelhető vízjeleket még nem sikerült találnom.
