Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)

Tartalomjegyzék

26 tatásra nem alkalmas. A papírok vastagsága a fehér színű papírok estében 0,1 mm volt. A szalmasárga és világosbarna papíroknál a papírok vastagsága 0,1 - 0,35 mm között változott. Míg az itatóspapír 0,70 - 0,95 mm és a lemez papír 10 mm vastag is lehetett. A papír csomagolás ának módját és mértékegységek nevét és az ezekben lévő ívek számát az araboktól vettük át. A 2. táblázat az író és nyomdai papírokra vonatkozó adatokat mutatja. Nem súly, hanem ívek száma szerint állították össze az egyes egységeket. Eszerint zömébe kétféle papírt készítettek és csomagoltak. Az egyiket nyomtatásra, a másikat írásra használták. A táblázat azt is bemutatja, hogy nevezték el az egyes kötegeket és ezek hány ívpapírt tartalmaztak. Az összegyűjtött íveket átválogatták. A hibás íveket kiszedték, majd minden ívet félbe hajtva koncba rakták. A koncba írópapírból csomagolásakor 24, nyomópapírból 25 ív került. A kon­cokból állították össze a rizsmát, amihez 20 koncnyi papír tartozott. A rizsma írópapírból 480, illetve nyomópapírból 500 ívet tartalmazott. A rizsma volt az általános kereskedelmi mérték. Nagyobb mennyiségű árú szállításakor 10 rizsmából állították össze a bálát, ami 4800, illetve, 5000 ívet tartalmazott. A nagyobb mennyiségű papírt, a rizsmát külön-külön becsomagolták. 10. ábra A kolosmonostori papírmalomban készített és csomagolt papír rizsmaborítóján látható nyomat képe A lapon található szöveg: Ezen nyári dologról való dispositiom Vinka Jánoska Szőllő Görgény Sz Imre majorkodásomról Görgény Az 727. 19. Julii. T Sándor (Teleki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom