Visegrád 1335 (Budapest, 2009)
The Congress of Visegrád by György Rácz
A visegrádi kongresszus Hungarian Lengyelország békeszerződését, és ekkor még mindannyian jelen voltak. Kázmér az ítélet elfogadását külön dokumentumban erősítette meg, amelyet 1336. május 26-án állított ki a lovagrend számára. A két fő napirendi ponton (cseh-lengyel és lengyel-német lovagrendi béke) túl a későbbi események alapján van arra is némi támpontunk, hogy miről folytathattak további eszmecseréket az uralkodók, ha már együtt voltak. Az írásbeli dokumentum hiánya nem jelenti ugyanis azt, hogy nem tárgyaltak más kérdésekről is. A szeptember 3-i cseh-magyar szövetség nyíltan az osztrák hercegek ellen irányult. Minden valószínűség szerint még Visegrádon határozhatták el, hogy hamarosan hadat is indítanak ellenük. Mutatják ezt a következő év katonai eseményei, melyek részleteit feltehetően Visegrádon tervelték ki, de nem dokumentálták. Van olyan történész, aki éppen ezért a visegrádi kongresszust nem a béke, hanem a háború kongresszusának tekinti. A történetírásban, bár jelentős figyelmet fordítottak a királytalálkozóra, valamennyi fél többnyire csak saját szempontjait emelte ki. Mivel a királytalálkozó a 14. századi lengyel külpolitika döntően meghatározó eseménye volt, érthető, hogy a lengyel történetírás foglalkozott vele a legtöbbet, különösen a lengyel-lovagrendi és a cseh-len- gyel viszonnyal. A magyar történetírásban ugyanakkor ez háttérbe szorult, viszont széles körben elterjedt az a nézet, miszerint a Visegrádon létrejött együttműködés elsősorban egy gazdasági szövetség volt. E feltevés az 1336. január 6-án Károly király által Visegrádon kiadott rendelet ismeretén alapul, amely részletesen szabályozza a Magyarország és Csehország közötti kereskedelmi utakat és vámfizetéseket (1336. január 6-i oklevél e kötetben). A szöveg szerint Károly és János király e kérdést - hozzátehetjük, bizonyára novemberben Visegrádon - alaposan megtárgyalta. Nyilvánvalóan Bécs árumegállító jogát szándékoztak kikerülni úgy, hogy a német területek és Magyarország közötti kereskedelmet Brünn irányába terelik. A kereskedelmi egyezmény megszületésében a mai Szlovákia területén lévő városok kezdeményezését is sejthetjük. Visegrádnak tehát valóban volt gazdasági kicsengése, de a kongresszus egészére ezt nem szabad kiterjesztenünk, mert a lényeg biztosan nem erről szólt. s?- 51