Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása

Pesten. Bár Vécsey 1801-ben nyugállományba vonult, Lipszky mellette maradt adjutánsként, azonban Vécsey halálával (1802. július 30.) megszűnt az a jogcíme, hogy Pesten tartózkodjék, így alakulatához vissza kellett térnie. 1802. szeptember 20-án br. Alvinczy táborszernagy az Udvari Haditanács elé terjesztette József nádor azon kívánságát, hogy Lipszky kapitányt a vállalt Magyarország-térképe elkészítéséig hagyják Pesten, és biztosítsák számára illetménye teljes élvezetét. A Haditanács utasította az illetékes Nyugat-galíciai Főhadparancsnokságot, hogy „nevezett kapitányt ezen közhasznú munka teljes kidolgozásáig hagyják Pesten, és neki az időre a Vécsey Huszárezrednél mint vezényeltnek fizessék teljes illetményét, egyéb juttatásait”.271 A szeptember 27-i rendelet értelmében Lipszky Pesten maradhatott továbbra is, sőt augusztus 16-tól a városban tartózkodásáig Szathmáry József közlegény is magánszolgálatában állt.272 A Magyarországi Főhadparancsnokság felterjesztésére megerősítette ezt a vezénylést az Udvari Haditanács 1805. április 25-i rendelete, és a Krakkóban május 5-én ez alapján készült főhadparancsnoki rendelet is.273 Lipszky egészen 1805. augusztus 31-ig tartózkodott Pesten, ekkor visszatért alakulatához. Az adatok alapján tehát egyértelmű, hogy 1795 novemberétől 1805 augusztus végéig folyamatosan és nem csak alkalmanként volt Pesten, mint azt a szerzőséget éppen a szerkesztéshez szükséges idő hiányával magyarázó Csendes áhította.274

Lipszky főhadnagy számára fontos volt ugyan a térkép elkészítése, de a francia- osztrák háború kitörésének hírére munkáját abbahagyva a frontra sietett, emiatt műve kiadása is szünetelt. Hiába akarták elöljárói távol tartani a közvetlen csatározásoktól (ez veszélyeztette volna a térkép megjelenését!), ő előzetes bejelentés és engedély nélkül állomáshelyét elhagyta:

Az akkori állásom ugyan hivatalosan elrendelt volt, vissza akartak tartani, és az ez- redparancsnokság már áthelyezett engem a Magyarországra rendelt tartalék osztályhoz, de munkámat szabad elhatározásból, és csak pusztán szolgálatom szabad óráiban végeztem, és bár nem volt kevésbé tiszteletreméltó, mégis mikor a háború — a tulajdonképpeni szolgálat, melynek egész életemet szenteltem — hívott, megzavarodva akkori állomáshelyemet előzetes engedély nélkül elhagytam, erőltetett

271 ÖStA KA HKR Prot. 1802. G 8729.

2i2 Vécsey halála és a pesti tartózkodást továbbra is engedélyező rendelet közötti időben Lipszky valószínűleg továbbra is Pesten tartózkodott, mert az állománytábla szerint augusztus—októberben is távol volt alakulatától, éppen menetben volt. ÖStA KA StT HR 4. 1802. augusztus—október. 2. őrgy. oszt. 2. szd.

273 ÖStA KA HKR Prot. 1805. G 1665.

274 CSENDES 1982. 472. Éppen ezt az állítást is cáfoltam Pest város anyagában végzett kutatásaimmal. A fennmaradt iratok alapján rekonstruálható volt, hogy Lipszky hol, kinél, mennyi szállásbérért mekkora kvártélyt bírt, és a — sajnos hiányos — jegyzékek szerint mennyi ideig tartózkodott a városban. Vö. Reisz 1995b. 231—235.

83