Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása
Lipszky János pályafutása Lipszky János életét főként a halála előtt nem sokkal, 1825. december 20-án papírra vetett emlékirataiból (önéletírásából) ismerjük. Ennek első feldolgozója Gyuriko- vits György volt, de a későbbi biográfusok (pl. Wurzbach (!), Szinnyei József, MÉL stb.) előtt — az OSZK-ban megtalálható kézirattal együtt — ismereden maradt.243 Az önéletírást szinte szó szerinti fordításban közölte magyar nyelven Janovszky László 1892-ben, a későbbiekben Lipszkyről szóló dolgozatok ennek adatait vették át (pl. Csendes, ifj. Bartha).244 A két világháború között Ethey Gyula eredeti nyelven, németül publikálta az önéletírás egyes részeit, mint megjegyezte, az egész életrajz német, a záradéka pedig szlovák: „Ezt a könyvecskét és jegyzeteket saját kezűleg írtam, amely dolognak hitelére aláírtam, rátéve saját pecsétemet is. Szedlicsna, 1825. december 20. Lipszky János Óbester”.245 Ezt a kis cikket a cseh—szlovák szakirodalomban is egyedül Kuhar idézte 1960-ban, az őt felhasználó későbbi szerzők nem.246 Az emlékirat szlovák fordítását Juraj Főj tik tette közzé 1957-ben, a szlovák kutatóknál Janovszky munkáján kívül ez is visszatérően idézett tanulmány.247 Szlovákiai kutatásaim során az emlékirat szövegének nem autográf kéziratát és egy rövidített változatát is megtaláltam. Az önéletírást a kézirat eredeti nyelvén tettem közzé: az életrajzi részt németül, a birtokokra vonatkozó gazdasági feljegyzéseket csehszláv (tulajdonképpen nyugat-szlovák) nyelven.248 Az összeállításban elsősorban Lipszky önéletírásának a fordítások alapjául szolgáló német változatát használtam (az arra való állandó hivatkozás nélkül!), kiegészítve és esetenként pontosítva saját kutatási eredményeimmel. Az életrajz dátumait a könnyebb áttekintés érdekében kiemeltem.249 Lipszky János 1766. április 10-én született a Trencsén megyei Szedlicsnán (ma Trenciánske Stankovce része).250 Édesapja Lipszky Imre, édesanyja Petteney Bor243 Gyű RI KO VITS 1847. Teljes szövegét 1. a Függelékben (V.). Vö. WURZBACH és SZINNYEI VII. Lipszky János-szócikk. 244 Janovszky 1892, Csendes 1982, Bartha 1983. 245 „Tuto knizku a tito notati som wlasnu Ruku pisai, kterej veci k jistote tuto sa podpisu- jem, prilozice aj moju wlasnu pecatku. Sig. Szedlicsna 20. december 1825.” Pontatlanul idézi: ETHEY 1933. 298. Az emlékirat másolata. SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 24. 246 Kuhar 1960. 247 Fojtík 1957. 248 Reisz 1994. 56-78. 249 Lipszky katonai pályafutását mutatja be ZACHAR 2001. 250 Ettől eltérő, április 11-i születési dátumot adott meg Gyurikovits 1847, illetve ETHEY 1933. 298., valamint valószínűleg nyomdahiba a WURZBACH által közölt 1726. esztendő. A helyes dátumot a turnai katolikus plébánia anyakönyve is megőrizte: „1766. április 10. Lipszky Imre úr és Barbara asszony János nevű gyermeke megke- reszteltetett. Keresztszülei Dubniczky András és felesége, Katalin.” L. ezt a Trencséni Múzeum Filmtárában: 46622. sz. Ugyanezt a dátumot említi maga Lipszky is önélet76
