Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - A Lipszky család
második S2ázadába. Az alegység állomáshelye ekkor Sziléziában volt.221 1792 nyarán az ezred az osztrák határon, majd Schwetzingenben állomásozott,222 1 793 májusában századával Guchstheimben és Mainzban volt. Szeptember 16-tól október 10-ig Sándor az ezredkórházban volt, lehetséges, hogy megsebesült.223 1794. május 19-től ismét a trieri ezredkórházba került, július 21-től Koblenzbe, a Feld- spitalba helyezték át, ott tartózkodott augusztus 20-ig. 1794. augusztus 26-án átkerült a 3. őrnagyi osztály 2. századába.224 1795 őszén Speyerben, 1796-tól Man- tuában állomásozott századával.225 1797. február 22-én a Piavénái az ellenséggel történt öszecsapásban ő és egy társa életüket vesztették.226 1786. szeptember 24-én Ruttkay Anna (Imre anyósa) hagyatékának felosztásakor Imre úgy írta alá az okiratot,227 mint néhai Petteney Borbála három árvájának, az ő gyermekeinek: (V.) Jánosnak, Sándornak és Manczikának tutora és kurátora, vagyis felesége 1786 előtt meghalt, és lányuk még igen fiatal lehetett. Imre 1814. március 24-én végrendelkezett, halála után 1816. október 13-án gyermekei, (V.) János és Magdolna e szerint osztották meg a szülői vagyont.228 Petteney Borbála nővére Klára volt, aki Ondrus Jánoshoz ment feleségül, és egy Anna nevű gyermekkel ajándékozta meg őt.229 Lipszky Imre első felesége halála után ezt az Annát (aki akkor már Machula Péter három gyerekes özvegye volt), vagyis felesége unokahúgát vette el, és közös gyermekük is született, a gyermekkorában elhunyt Ferenc, valamint Franciska.230 Utóbbit aztán Machula László vette el, gyermekük Imre volt, akinek kezéhez kerültek a család egyes iratai. A levéltári források szerint Franciska 1854-ben még élt. Ondrus Anna első házasságából született Machula Karolina (Thuránszkyné), Machula Josepha, illetve Machula Anna (Nagy Györgyné).231 Josepha, aki egyébként (V.) János végrendeletének egyik fő kedvezményezettje volt, az örökséggel elégedetlenkedve, közel három évtizedes pereskedésbe kezdett. 221 ÖStA KA ML HR No. 8. 1790. és StT HR No. 8. 1790. június. 222 ÖStA KA StT HR No. 8. 1792. június-július. 223 ÖStA KA StT HR No. 8. 1793. május, szeptember-október. 224 ÖStA KA ML HR No. 8. 1794. és StT HR No. 8. 1794. augusztus. 225 ÖStA KA StT HR No. 8. 1795. november, illetve 1796. 226 ÖStA KA StT HR No. 8. 1797. február. 227 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 12. 1786. szeptember 24. 228 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 16. Lipszky János emlékiratai szerint 1816-ban költözött vissza apjával Szedlicsnára, de ott bérelt szálláson kellett először lakniuk, mert ősi tulajdonuk zálogban volt, amit csak peres úton sikerült — még az évben — visszaszerezni. Lipszky Imrének „nem adatott meg a szerencse, hogy saját tulajdon házában haljon meg”, vagyis 1816-ban hunyt el. REISZ 1994. 67. 229 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 12. Filiatio Genealogiae Diosio-Lipszkyanae. 230 SiSmiS 1991b. 9. 231 A családi kapcsolatok a hagyatéki per irataiban: SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 24. 69
