Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

1. ELŐSZÓ

lyen hatalmas energiát fordítottak a források összegyűjtésére, a tudományos alapok kidolgozására, a térkép tartalmi elemeinek és névírásának pontosságára, majd az így elkészült anyag rézbe metszésére és a mű terjesztésére. Magyarország így megalkotott általános térképe joggal érdemelte ki Wilhelm Wolkenhauer ma is helytálló véleményét, aid a múlt század végén összeállított térképtörténeti kronológiájában erről az egy magyar térképről tett említést, megjegyezve: „A Lipszky-térképet a maga korának legjobbjai és legszebbjei közé számíthatjuk”.2

* * *

Jelen kötet ugyan egyetlen személy munkája, ám annak elkészítéséhez nagy segítséget jelentett kollégáim, barátaim és főképpen családom biztatása és erkölcsi-anyagi támogatása. Éppen ezért akkori munkahelyeim — az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék, majd az MTA Történettudományi Intézete — és témavezetőm közreműködésén kívül számos személynek tartozom köszönettel.

Mindenekelőtt hálás vagyok egykori tanáromnak, BAK BORBÁLÁnak, aki egyetemi tanulmányaim során felkészültségével, alaposságával és szigorúságával, a történeti forrásokhoz való legkiválóbb történészi viszonyulásával — az egész későbbi pályafutásomra meghatározó — legnagyobb hatást gyakorolta rám. Annak idején ő hívta fel a figyelmemet Lipszky János feltáratlan munkásságára, és ösztönzött, hogy dolgozzam fel a témát. Később elmondta, maga sem gondolta, hogy a források alapján a kérdést ilyen mélységeiben lehet megválaszolni. Dolgozataim értő és részletekbe menően figyelmes lektora volt, hasznos tanácsaival segítette értekezésem szerkezeti és tartalmi csiszolását is. Bár az élet úgy hozta, hogy ma már nem közvetlen munkatársakként kutatjuk a múltat, áttételesen e kötet összes eredménye valójában őt illeti.

A disszertáció első megmérettetésén, a munkahelyi vitán kéziratom alapos véleményezését nyújtotta SOÓS ISTVÁN, aki a korszak kutatójaként számos ténybeli pontosítást tett, valamint a feldolgozáshoz újabb szempontokat vetett fel. A vita előtt hosszú órákon át konzultálhattam vele a felmerült problémákról, ez a gesztus különösen méltánylandó a mai kapkodó és a másikra odafigyelni nem tudó tudományos életünkben. Később is készségesen rendelkezésemre állt, így e kötet végső simításainál is hasznos tanácsokkal segítette munkámat. Ugyancsak hálával tartozom KARDOS JÓZSEFnek, aki a dolgozatomat kétszer is — utóbb hivatalos opponensként — kedvezően bírálta. Már a kutatások idején kollegiális támogatást nyújtott, majd dolgozatomat kedvezően bírálta másik opponensem, KLINGHAMMER ISTVÁN, aki a későbbiekben is figyelemmel kísérte pályafutásomat. Szintén hosszú

2 Wolkenhauer 1895. 65.

6