Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
2. BEVEZETÉS - Források és lelőhelyük - Magyarországi levéltárak, könyvtárak
Johannes Dörflinger összeállítása.61 Mivel nem nyelvi vagy nemzeti, hanem állami határok alapján minősítették az egyes munkákat „osztráknak”, így a Habsburg Birodalom részét képező Magyarország adasztermését is feldolgozták. Az ausztriai térképkiadás adaszaiban is nagy számban készültek térképek hazánkról, így ezek felsorolása is a kutatás segítségére lehet. A hazai térképtörténetre is sok adalékkal szolgálnak a kisebb feldolgozások.62 Források és lelőhelyük A könyvek és tanulmányok összefoglalása azért előzte meg a levéltári források felsorolását, mert a kartográfiatörténet ezen korszakáról, de különösen Ups^ky János tevékenységéről készült magyarországi feldolgozások jórésze csak a hazai nyomtatott szakirodalom többé-kevésbé teljes felhasználásával készült. A levéltárakban megtalálható írásos dokumentumok feltárására a szerzők ritkán vállalkoztak.63 A témához kapcsolódó levéltári dokumentumokat — mivel olyan „ismeretlen” anyagról van szó, amelyet az irodalom nem mindig hasznosított (kivétel csak Glaser L., Bendefy L., J. Fojtík) — mint „új” forrásokat kell bemutatni, tehát az eddigi ismeretek után. A forrásismertetés országonként csoportosítva, a téma egyes „fejezetei”, vagyis kérdései szerint halad. A források jelentősebbnek ítélt darabjai a kötet végén található Iratgyűjteményben eredeti nyelven, teljes szövegükkel megtalálhatók. Magyarországi levéltárak, könyvtárak A vizsgálat alá vett témára vonatkozó kéziratos források legjelentősebb részét a Magyar Országos Levéltár (MÓL) különböző intézményi fondjaiban és családi levéltáraiban őrzik. Az egyes iratok a különböző anyagokban fogalmazványban és tisztázatban is fennmaradtak, ez az ismétlődés az esedeges olvasati nehézségeket elhárítja és az iratok megsemmisülésének vagy elkallódásának veszélyét csökkenti. A Lipszky családra viszonylag kevés, szórt adat található a Magyar Kancelláriai Levéltár anyagában (A 35 Conceptus expeditionum), az egyes családi levéltárakban (pl. 61 Austriapicta, illetve Atlantes. 62 További cikkek: DÖRFLINGER 1981, DÖRFLINGER 1983, HOFSTÄTTER 1989, JÄGER 1980 és 1983, Kleinn 1983, Minow 1982, Ulbrich 1956 és 1976 stb. 63 A látszólag bőséges irodalom a történeti vonatkozásoknál valójában egymás adatainak átvételéből, néha felcseréléséből és összekeveréséből állt. Természetesen a kutatók a saját szakterületükhöz kapcsolódó kérdésekben vitathatadan eredményeket értek el, amelyekben éppen a történész árult volna el járadanságot és felkészüledenséget. Sőt, megállapítható, hogy a térképészek történelmi ismerete messze meghaladja a történészek kartográfiai tudását, így munkájuk nem hagyható figyelmen kívül. 26
