Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
7. A TÉRKÉPEK UTÓÉLETE - A Lipszky-térképek felhasználásával készült további térképek
készítette el az ország vízrajzi magassági pontjait Vásárhelyi Pál, 1843-ban.793 A Zuccheri-térkép a Lipszky-mű 5/6-ára történt redukciója, léptéke 1:576 000. Lipszky nyomán készültek a múlt század első felének osztrák általános atlaszaiban szereplő Magyarország-térképek is, a Mollo család kiadói több átmetszésben 1816 és 1834 között nyolc alkalommal adták ki lapjaikat.794 Az egész országot ábrázoló topográfiai térképet készítettek Möller és Pilsak, előbb 1830-ban, majd 1834-ben jelent meg térképük.795 A térképet ugyanaz a Bernhard Biller metszette, aki a Tabula generalis másolatát is elkészítette. A század közepén magyar nyelvű térkép is felhasználta Lipszkyt: Magyar Mihály 1852 és 1854 között három alkalommal is kiadta Magyarország térképét, a harmadik kiadáshoz névmutatót is készített.796 Más térképen — a forrásra való utalás híján — csak alaposabb összehasonlítással mutatható ki a kapcsolat. Az utóbbi térképek esetében árulkodó nyom lehet a fokbeosztás feltüntetése, amit Lipszky nyomán szintén a Ferro szigetétől való távolságszámítás mutat. Ugyancsak elárulja a forrást a méretarány megválasztása, mert esetenként a Lipszky által választott lépték pontosan meghatározható kisebbítése vagy nagyobbítása útján készítettek térképet. A Lipszky-vállalkozás egyes résztvevői a későbbiekben maguk is vállalkoztak térkép kiadására, és bár munkájukon nem említik forrásul a katonatiszt térképét, de annak hatása vitathatatlan, és felhasználását közvetett adatok is megerősítik: Karacs Ferenc 1813-ban „kiadta Lipszky ezredes nagy, tizenkét lapos Magyar- ország- és Erdély-térképét négy lapra kicsinyítve, magyar címmel és nevekkel, annak érthetőségét, olcsóságát és teljességét ajánlja. A magyar nevek miatt azonban a külföld számára nem használható” — írta róla a korabeli recenzens.797 Schedius Lajos Blaschnek Sámuel mérnökkel közösen a Lipszky-térkép korrigált változatát kívánta kiadni, a javításhoz a Helytartótanács alá tartozó Építési Igazgatóság újabb térképeit használták fel. A forrásra utal a választott méretarány is, amely pontosan ugyanannyi, 1:480 000 volt, így a térképet szintén kilenc lapon jelentették meg. Ez a mű nem is tekinthető új alkotásnak, hanem inkább csak a Lipszky-térkép pontosított és helyesbített kiadásának.798 1 831. december 30-án kelt előfizetési felhívásuk, amelyet a szerzők úgy hirdettek, mint Lipszky térképének javított változatát. A térkép első szelvényének megjelenése után előbb a Hasznos 793 A német nyelvű címet felülragasztották és magyar nyelvű címmel látták el (vö. IV B 18.) 794 A térképjegyzékben IV B 5., 11-12, 17. 795 A térképjegyzékben IV B 15. (1830) és (1834). 796 A térképjegyzékben IV B 19. (1852) és (1854). Sem a második kiadásból, sem a harmadik kiadáson ígért névmutatóból nem sikerült példányt felelnem. 797 AGE 1814. Bd. XLIII. 267. 798 A térkép kiadásának történetéről FALLENBÜCHL1967. 237
