Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
6. LIPSZKY JÁNOS TÉRKÉPÉSZETI VÁLLALKOZÁSÁNAK JELLEMZÉSE - Mappa Generalis Regni Hungariae (1804—1808)
térkép, amely az előkerült kéziratos térképek között található.752 Az 1:230 400 méretarányú térképsorozat 56 szelvénye nemcsak Magyarországot és csatolt részeit, Erdélyt, illetve Galíciát ábrázolta, hanem a környező országok nagy részét is (a térképen szerepel Innsbruck, Salzburg, Ingolstadt, Regensburg, Gotha, Drezda, Breslau, Jasi, Bukarest, Trieszt, Velence, Mantova). Ebből az 56 lapból 36-ot másolt le Lipszky, így bizonyos, hogy a Lipszky-gyűjteményben megtalálható sorozat szinte teljes (csak a 25. és 30. számú szelvény hiányzik, a 37-56. szelvényről nem is csinált másolatot). Az átnézeti térképen számos szelvényezési kísérlet látható: 1. Fekete vonallal szerepel az eredeti 56 lap, ezekből a legtágabb értelemben vett Magyarország és Galícia az I—XXIV. és a 25—36. szelvényeken, a többi rész a 37—56. szelvényen látható. 2. A Mappa generalis végső lapméretével azonos 5x4 lap tartalmazta volna az 56 szelvény teljes tartalmát, tehát még az osztrák, cseh, lengyel, román, itáliai területeket is (kék keret, kék pöttyel a tervezett szelvény bal felső sarkában). Ez a szándék csak a legkorábbi gondolat lehetett, a munka nagysága és a rendelkezésre álló források miatt nyilván hamar feladta a szerző azt a tervet, hogy ekkora területről készítsen hasonló feldolgozottságú térképet. 3. Ugyanez a teljes terület 8x7 szevényre osztottan is látható (piros vonal). 4. Zöld vonallal 5x5 szelvényre osztott az a terület, amelyen a legtágabb értelemben vett Magyarország látható, ehhez északon további 5 szelvényt tervezett az összeállító, amelyeken Galícia szinte teljes területe megtalálható lett volna. Ez a 25 lap ugyanazt a területet tartalmazta volna, mint a végül választott 3x3 lap (szintén kék kerettel, bal felső sarokban kék pöttyel). A térkép kilenc (3x3) szelvényen ábrázolja a tág értelemben vett történeti Magyarországot, és a határoló szomszédos területekből is annyit, amennyi a térképlapra ráfért. Az alsó három szelvény mindegyikéhez csatlakozik egy-egy közigazgatási-statisztikai táblázat. A térkép egyes lapjai ún. regál (royal) méretben készültek, a fellelt példányok szelvényei kb. 65-72 x 42-49 (a táblázatok magassága: 27—29) cm nagyságúak, a teljes térkép a táblázatokkal együtt kb. 210x160 cm. Bár a méretarányt általában nem tüntetik fel a térképeken, a Mappa generalis VIII. szelvényén a mérőléc felett a lépték is szerepel: egy ívfok (58 684 bécsi öl) 9 bécsi hüvelyknek felel meg. E meghatározás alapján a hazai szakirodalom elfogadottnak tekinti az 1:469 472 méretarányt, és csak esetenként fordul elő, hogy kerekített értéket adnak meg, jelölve a körülbelüliséget. Korábbi vizsgálataim alapján úgy véltem, hogy nem tévedünk, ha a térkép méretarányának pontosan az 1:480 000 léptéket tekintjük (a német nyelvű szakirodalom is pontosan vagy kb. ezt az értéket adja meg).753 752 A gondolattól... 131., illetve e kötet képei között. 753 A méretarány meghatározásával WINKLER 1985a és BARTHA 1986 is foglalkozott. Winkler elemzi más térképek méretarányát, és megállapítja, hogy „célszerű a méret220
