Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

2. BEVEZETÉS - A felhasznált irodalom - Az újabb magyar, szlovák és osztrák szakirodalom - A magyarországi irodalom 1954 után

tésére vállalkozott, ismételten hangoztatva, hogy hiba Lipszkyt mint jelentős térképészt értékelni a magyar tudománytörténetben.31 Adatait és ezt az állásfoglalását mind a mai napig elfogadják és idézik, erősítve ezzel a valóságtól igen eltérő Lipszky-képet. Sajnálatos, hogy Csendes közleménye úgy vált a téma szakirodaimának alapcikkévé, hogy a huszártiszttől mind katonai tehetségét, mind térképészeti jelentőségét elvitatja és megfosztja valódi érdemeitől. A cikkben jelent meg először Magyarországon Lipszky János arcképe, a jegyzet szerint az eredeti a Pozsonyi Városi Múzeumban volt.32

A Csendes által felvetett gondolatokra ifj. Bartha Lajos igyekezett alapos választ adni. Kiegészítő anyagnak szánt közleményében felhasználta azokat a szakirodalmi tételeket, melyektől Csendes eltekintett: bőségesen idézett a korabeli tudósításokból, és a szakirodalom alaposabb bevonásával nemcsak finomította, hanem helyes irányba próbálta terelni Lipszky János „portréját”. Mint írta: „A rendelkezésre álló dokumentumok ... arra mutatnak, hogy valójában Lipszky János igen alapos térképészeti ismeretekkel rendelkezett, és a nevezetes térkép szerkesztése is az ő érdemének tekinthető. Ehhez a munkához felettesei is biztosítottak számára kellő időt.”33 A tanulmányban bőségesen idézi az AGE és a MC oldalain megjelent tudósításokat és ismertetéseket, és a magyar könyvészeti anyagot szinte teljességgel felhasználta. Csendes cikke csak ezzel a közleménnyel együtt lenne idézhető, sajnos az utóbbi adatai kisebb hatással érvényesülnek a későbbi feldolgozásokban, szócikkekben. Lipszky katonai pályafutásáról Zachar József készített összefoglalót.34

A Lips^ky-féle vállalkozás résztvevői közül a térkép elkészítéséhez szükséges csillagászati felméréseket végző Bogdanich Dániel életéről és tevékenységéről a már említett Glaser-cikket követően Bendefy László ünnepi beszéde szolgáltat adalékokat, amelyet a gellérthegyi Citadellában felállított emlékoszlop avatási ünnepségén mondott, és amely később nyomtatásban is megjelent. Ekkor jelezte a szerző, hogy a csillagászati expedícióra vonatkozó levéltári anyag feldolgozását már megkezdte, de 1977-ben bekövetkezett haláláig nem született ebből publikáció. Újabb évfordulós megemlékezést közölt Bogdanichról ifj. Bartha Lajos 1987-ben. Később e sorok írója szentelt figyelmet az expedíció eddig nem közölt részeinek a Természet Világa hasábjain, majd egy évvel később Vargha Domokosné készített hasonló összeállítást a csillagászról. A cikk érdekessége, hogy számos levéltári forrásból — amelyek fordítását Bendefy Lászlótól kapta meg — idéz magyar nyelven, és bár a

31 A könyvismertetés: CSENDES 1979, a Lipszkyről szóló cikk: CSENDES 1982.

32 A múzeumhoz intézett megkeresésemre az igazgatótól azt a választ kaptam, hogy a kép nemcsak jelenleg nincs, de soha nem is volt a gyűjteményükben. Csendes által a kép megszerzésében közreműködőként megnevezett Szarka László ugyancsak nem emlékszik a körülményekre.

33 Bartha 1983. 625.

34 Zachar 2001.

20