Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - Megjelentetés (nyomtatás)
széséért Karacs Ferenc 500 forintot kapott. A rézlemezek beszerzéséről és csiszolásáról Prixner feladata volt gondoskodni. A szerződés szerint a metszési munkálatokat 1804. március 1-jén volt köteles Prixner megkezdeni, és mikor egy lemezzel elkészült, azt Karácsnak adta át. Prixner a Lipszky által átadott térképvázlat alapján, Karacs viszont a nevek pontos olvasata érdekében a megyénként összeállított külön névjegyzékkel együtt dolgozott. A szerződés szerint a két rézmetszőnek fizetett összes munkadíj 10 térképlapra számolva 11 000 forintot tett ki. Lipszky feljegyzései szerint Prixner a metszésért előbb 10 000, majd később 16 000 forintot kapott, Karácsnak pedig laponként 500 forintot, és a munka befejezése után még 1000 forintot fizetett ki (a Prixnernek adott összeg téves adatnak tűnik). A rézlemezek, azok kovácsolása és csiszolása 982 forintba került.673 Megjelentetés (nyomtatás) Általában a térképek nyomtatásának körülményeiről igen keveset tudunk, legfeljebb a szelvényeken olvasható kiadói megnevezés, illetve a rézmetszők és rajzolók nevei nyújthatnak adalékokat a kutatáshoz. A kiadók a díszes címkereten belül szerepelnek, a metszők és rajzolók neveit viszont gyakran a térkép keretén kívül tüntették fel, és mert a lapokat rendszerint éppen annak mentén körbevágták, így sok esetben a metsző feledésbe merülhet. A Mappa generálison és a Tabula generálison egyaránt szerepel a két rézmetsző neve (talán előrelátásból a kereten belül!). A kartográfiatörténeti feldolgozásokban gyakran csak ezeket az adatokat veszik figyelembe a térkép létrejöttének jellemzésekor, és a rézmetszetekre vonatkozó általános ismeretek alapján próbálják meghatározni a példányszámot. Részletesebb adatokkal csak azok rendelkeznek, akik a korabeli hirdetések és tudósítások elemzését is elvégezték kutatásaik során,674 azonban még ők sem teljesen pontosak. A megjelentetés helye: Pest Lipszky János pesti tartózkodása alatt előbb parancsnokával együtt, majd annak halála után egyedül lakott Eger György pesti polgár újvárosi (lipótvárosi) házában. A háziúr elégededen volt azzal a bérleti összeggel, amelyet a katonatiszt után a város fizetett neki, ezért kis ravaszkodással megpróbálta a bérleti díj emelését kicsikarni. A vitás ügy megoldására született dokumentumok fennmaradtak, köztük az a 673 Lipszky feljegyzéseire hivatkozik GytJRIKOVITS 1847. 1141-1142. 674 így pl- a korabeli szaklapok beszámolóit használta fel BARTHA 1983, illetve az egykorú üzleti hirdetéseket tekintette át DÖRFLINGER 1984/1988, ennek alapján a megjelentetésre is pontosabb adatokkal rendelkeztek. 197
