Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A vállalkozás forrásai és a munkálatokat segítő személyek

Márton József tudósításának lényegét az 1834-ben Görögről készített életrajzában is megismételte, és ezt elfogadva, a későbbiekben következetesen Görög eredményeinek kisajátításával vádolták a szerzőt.

Lipszky tevékenységét egyedül Gyurikovits próbálta tisztázni a vádak alól, sajnos azonban ez ideig senki nem fordított erre figyelmet. Szerinte elképzelhető, hogy Lipszky bizonyos adatokat Görögnek köszönhetett, és hogy kapott tőle megyetérképeket. Azonban 1.) Lipszky már korábban is gyűjtött térképeket, a kataszteri felmérések idején, 2.) Károly főherceg, hadügyminiszter engedélyével a katonai szervektől jelentős részletfelvételekkel támogatták, 3.) a vármegyéktől igen sok térképet kapott, ugyanabban az időben, amikor maga Görög is hasonló módon szerzett azoktól térképeket. Az így összegyűjtött segédanyag nagy mennyisége miatt tehát nem valószínű, hogy Lipszky rászorult volna a Görögtől kapott 40 és még néhány megyei térképre. „Egyébiránt a közönség a Lipszky-Görög rivalizálásból, ha volt ilyen, csak sokat, igen sokat nyert” — fejezte be értékelését.

A már korábban említett ellenérvek (1. Görög térképének jellemzésénél) mellett figyelembe veendő, hogy amikor felkereste Görögöt, tehát 1802 végén Lipszky már birtokában volt valamennyi megye kijavított térképének és helynévjegy^ékének, tehát nem szenvedett forráshiányban! Mivel azonban tökéletes munkára törekedett, így (pártatlan adatok hiányában az eljárást most nem minősítve) megszerezte Görög jegyzeteit is, azokat bizonyára felhasználta, valószínűleg Repertóriuma, összeállításakor is (vö. Békés megye anyagának későbbi elemzését).

Ugyancsak önálló forrásoknak tekinthetők azok térképek, amelyeket a vármegyei földmérők az igen hibás eredeti Lipszky-vázlat helyett újonnan készítettek, ezek száma 20 volt. A kisebb területeket feldolgozó térképek számának megszaporodásáról maga Lipszky is beszámolt, az általa említett térképeket bizonyára nemcsak hallomásból ismerte. Mint 1803 novemberében írta, a geográfia iránti kedv és vonzalom az utóbbi pár évben megnőtt az országban, néhány éven belül megyetérképek sokasága áll majd rendelkezésre. így pl. hamarosan megjelenik a gr. Széchényi Ferenc által támogatott Somogy megyei térkép, a varasdi megyetérkép közel kész, a zemplénit most metszik, a bácsit hamarosan metszeni kezdik. A püspökök saját használatukra ugyancsak kimetszetik egyházmegyéjük térképét, a szombathelyi már a rézmetszők kezében van. A gömöri és nógrádi vármegyei mérnökök térképük kiadását illetően megkapták tanácsait. Ezek remélhetők tehát egy pár éven belül, csak itt és ott szeretne nagyobb pontosságot a munkákban. Végül megjegyezte: „A Balla-féle Pest megyei térképen kívül még nem ismerek jobbat, és még sok ideig ez marad a legjobb.”590

Már a források megszerzésénél számos olyan személyről volt szó, aki a munkálatok előrehaladását segítette. A hivatalból is segítő nádoron és a vármegyei tisztségviselőkön kívül többen a vállalkozás jelentősége és a tudományok iránti elkö590 MC 1803. November. 422-423.

159