Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - Erdély térképének elkészítése

fását tartalmazó térképének négy lapon történő megjelentetését, valamint, hogy az egyes vármegyékről nagyobb mérataránnyal hasonló térképeket adhasson ki. A rajzot a referáló hivatalnok jónak ítélte, csak a települések neveinek írásában talált sok pontatlanságot, amelynek kijavítását kérte. A Gubernium Hochmeisternek elő­zetes engedélyt adott a térkép megjelentetésére, de előbb az Erdélyi Főhadparancs- nokság véleményét kérte arról, hogy a térkép polgári vagy katonai célra alkalmas- e.519 A főhadparancsnokság október 11-én az Udvari Haditanácshoz fordult az ügyben, innen az uralkodó elé terjesztették a kérést.520 II. József azonban kijelen­tette: már számos alkalommal kinyilvánította, hogy a szolgálati célból készített térképeket nyilvános használatra kinyomtatni tilos, ezt a szükséges óvatosságot a szomszéd államok példája bizonyítja. Éppen ezért a kérdéses térkép kinyomtatását sem engedélyezi, sőt a Haditanács utasítsa a főhadparancsnokságot arra, hogy tudja meg, hogyan jutott Hochmeister a Luchsenstein ezredes által készített térkép má­solatához, és azt vegyék meg tőle.521 Hochmeister nyilatkozata szerint könyvügy­nöke egy Dux nevű, azóta elhalt nyugdíjas kapitánytól vásárolta 8 aranyért. Ebben az esetben további lépések nem voltak indokoltak a kereskedővel szemben, bár az kérdés maradt, hogy Dux hogy jutott a műhöz.522 Az Erdélyi Főhadparancsnokság 1786. február 7-én azt jelentette, hogy a térképről számos másolatot készítettek, Nagyszebenben még magánszemélyeknél is van belőle, és Dux valószínűleg maga másolta le.523 A Gubernium elutasítása miatt Lipszkynek az erdélyi területek anyagát nem sikerült olyan igényességgel elkészítenie, mint tette azt az ország többi területéről. A térkép elkészítéséhez csak a már rendelkezésére álló korábbi munkákat használ­hatta fel, és bár ezek sem tekinthetők lebecsülendő forrásnak, mégis — figyelembe véve a vármegyei javítások fontosságáról korábban említetteket — a térkép pontos­sága emiatt bizonytalan. A területi önállóságon felül bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy Lipszky a Repertóriumot két külön részben állította össze, Magyar- ország, Horvátország, Szlavónia és a határőrvidékek az egyik, Erdély és a Részek a másik egységben. A Repertorium qualitas-rovatának vizsgálata is igazolja, hogy a két rész között igen nagy minőségi különbség, tartalombeli eltérés van (1. a Függe­lékben közölt qualitas-jegyzéket). 519 MOL F 46. 1785. évben a 6236, 7351, 8935, 9570. alatt. 520 ÖStA KA HKR Prot. 1785. G 3079. (6118.) 521 ÖStA KA HKR Prot. 1785. G 3152-3153. (6267.) 522 ÖStA KA HKR Prot. 1786. G 117. (251.) 523 ÖStA KA HKR Prot. 1786. G 488. (1051.) 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom