Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - Az első híradás a készülő műről (1798)

vagy igen pontatlanok. Idézte Hell Miksát, aki már 1780-ban kijelentette, hogy az ilyen térképhez egy csillagászati expedíció kiküldése kívánatos, amit a budai egyetem tudósainak kell vezetniük, és Liesganig galíciai felmérésének mintájára kell a munkálatokat megszervezniük. Schedius kérésére összefoglalta, hogy a helymeghatározások közül melyeket lehet felhasználni, és mennyire lehet azokat pontosnak tekinteni. Szerinte a csillagvizsgálóval rendelkező helyek a legjobb pontok, azt követik Liesganig fokmérésének szélességi adatai, majd Hell 1776. évi szélességmeghatározásai, a többi adat sokkal pontatlanabb. Azután is érdeklődött, hogy a térképet milyen vetületben gondolták megszerkeszteni, ő a Murdoch-félét javasolta, amiről részletes leírást is ígért a későbbiekben (ezt 1799. január 26-án el is küldte).336 Ez a levél számos érvvel, adattal és módszerrel gazdagította a vállalkozást, amelyek a későbbi kérvényekben, jellemzésekben — esetenként szó szerinti ismétlésben — felbukkannak. Zách egyúttal felajánlotta, hogy Lipszky készítsen egy olyan térképvázlatot a tervezett vállalkozásról, amelyet ő szépen rézbe metszet és megjelentethet az AGE mellékleteként. Mint írta, 25 tallér tiszteletdíjat is fizetne, valamint néhány ingyenes példányt is adna belőle.337

Ezt követően Lipszky a térkép terveiről régi katonai felettesét, Festetics György grófot tájékoztatta 1798 nyarán. A gróf és a szerző kapcsolata nem volt új keletű: 1787 óta egy alakulatnál szolgáltak a Graeven-huszárezredben. Ezt megelőzően is fennmaradt egy 1784. december 15-én kelt dokumentum, amelyet Lipszky János kadét írt Festetics számára.338 Nemcsak a közös szolgálati évek, hanem a gondolkodásbeli hasonlóság is összefűzte kettőjüket. A családi hagyomány szerint egyenesen szabadkőművesnek tartott Lipszky éppúgy lelkesedett a felvilágosodás eszméi iránt, mint a gróf, tevékenységükből, megnyilatkozásaikból kiérezhető a tudás, az értelem hatalmába vetett hitük. Ugyancsak közös gondolkodásukat tükrözi az 1790. évi nemzeti lelkesedés egyik megnyilvánulása, a Graeven-ezred tisztjeinek idézett kérvénye az országgyűléshez, amelyet az eredeti szándék szerint Lipszky is aláírt volna.

Lipszky Jánosnak összesen hat levele ismeretes, amelyeket gr. Festetics Györgyhöz írt, hálából azért az erkölcsi-anyagi segítségért, amellyel a vállalkozását támogatta.339 A gróf ugyanis nemcsak 2000 forint készpénzzel segítette a munkálatokat a kezdeti lépésekkor, hanem megnyitotta a térképtárát is, sőt sógorához, gr. Széchényi Ferenchez is beajánlotta Lipszkyt, aki szintén a szerző rendelkezésére bocsá336 Zach: Briefe. 1-2. levél. 45—60.

337 A térképvázlat meg is jelent Zách új folyóiratában, a Monatliche Correspondenzben 1804-ben, később ezt átvette az AGE is, és 1806-ban szintén megjelentette a térkép- vázlatot, 1. a térképjegyzékben.

338 MOL P 246. A Festetics család keszthelyi levéltára. Festetics György (I.). A hozzá intézett levelek között a levélírók betűrendjében.

339 A levelek teljes terjedelemben megjelentek, a lényegi részek magyar fordításban is: Reisz 1995c. Az idézett részek: 323., 325., 329. A legfontosabb, első levél teljes fordításban megjelent: A gondolattól... 15—16.

101