Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XIV. A közös minisztertanács a háborúban: a német gazdaság és haditechnika fölénye

.... iuo |: i Lj l fodíshínoomóse égéitől? oa3*ft ínodrsvöfc flirtoléflóll á • Németország, amely a Monarchiát pénzzel és nyersanyaggal látja el, törökországi tőke- és hadianyagexportját látná veszélyeztetve az osztrákmagyar akcióval* "Wenn man s£©hnicht 'dem. aussetzen wolle, dass Deutsch land der Monarohie eine vyeitere finanzielle Unterstützung verweigert, ! so orgebe sich die Schlussfolgerung, dass man in, der Prage der türkischen Lieferungen ohne eine PLihlungnahme. mit Deutschland Liberhaupt jod£ht weitergehen könne" « adta meg az e tárgyban hozott, hasonló értelmű határozat alapját, is-., i&.<.as-ics (Sbíiovöl s&stss Xe^SfioJ qqaáo'i : Had aoasj Attól az időponttól kezdve, hogy az oroszok elfoglalták Galíciát, az osztrák tartományok;éléstárát, egyre növekedtek Ausztria élelmezési gondjai. Aranykészletek átengedéséhez, márkakölesönhöz, nyersanyag- és hadianyagszállitásokhoz hamarosan csatlakoztak a német gabonaszállitmányok. Az 1915* július 8-i közös minisztertanácson még csak arról volt szó: hogyan lehetne a rászoruló osztrák tartományok ellátását romániai gabona beszerzésével biztosítani, de a magyar miniszterelnöknek már azt kellett panaszolnia, hogy ebbe a Monarchia számára életfontosságú akcióba az osztrák és a közös hatóságok a németeket vonták be, az illetékes magyar szervek, pedig .csak utólag értesültek a létrejött megállapodásokról, „A hadügyminisztérium.elnöklete alatt tartott tanácskozásokon csupán az osztrák Kriegsgetreide.-Verkehrsanstalt szakemberei tárgyaltak a német Zentral-Einkaufgesellschaft delegátusaival, A magyar Haditermény kiküldöttei nem lévén jelen, Tisza szerint a németek hamis képet kaptak a dolgokról. Ebben a nem jelentéktelen kérdésben tehát a németeknek már több szavuk volt.,; mint a: Monarchia magyar fe lének, íme, jellegzetesen közösügyi tárgyaláson legalább akkora sulylyal esett 'latba a Német Birodalom szava, mint a csonkán képviselt Monarchiáé* A gabonakérdésben sem maradtak meg azonban Németországnak csupán a tanácskozásokba való bevonásánál, ,•. . . . .. Az 1916, szeptember 9-ij közös minisztertanács ugy határozott, hogy a mintegy 10 millió q gabonadeficit legalább részben való fedezése végett Németországhoz fordul, Hasonló határozat született az 1917* január 10~i közös konferencián, azután a március 22-in, amely' már a közélelmezés katasztrófájától tartott, Közben újra meg újra előkerült a márkakölcsön, a nyersanyag- és a hadianyag szállítások kérdése* Arról nem is .beszélve,, hogy Ausztria-Magyarország katonai sikerei /a gorlieei áttörés, Szerbia, .leverése,

: a. -tóiméin! áttörés stb./ mögött mindig jelentős német katonai.támogatás húzódott meg. . •' : • • ••. , Ö £1 t"i i\í:í: j IX i.i-,i 'i. V ll £ >' : í ^ i-'-" ?'• 8 »4v\ lil'.filC • j--.il A Monarchia kormányférfiai érezték, .hogy a Habsburg-birodalom egyre fokozódó gazdasági. .éjg, pénzügyi,nemkülönben katonai ráutaltsága Németországra nem marad súlyos, következmények nélkül. E felismerés nyomasztó.- súlya: alatt, rendszerint azzal vigasztalták magukat, hogy a Német Birodalomnak is érdeke Ausztria-Magyarország pénzügyi, gazdasági és katonai megerősödése, mint ahogy, többek között, Burián mondta az 1915. június 18^i közös minisztertanácson: "Deutschland hat nicht nur Interessé an der Erhaltung unserer Wehrkraft, sondern auch an, der Gesundung unserer Valutenverháltnisse." Ezt az illuzionista felfogást