Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XII. A közös minisztertanács és a közös külügyminiszter 1878, 1908. és 1914 válságos éveiben
r 76 1^5/ Az, hogy miben különbözött a külügyeket intéző miniszter, a Staatskanzler állása a Hofstelle-Prasident-ekétől, Károly főhercegnek és Metternichnek a Staats- und Konferenzministeriummal kapcsolatos utasitásaiból és feljegyzéseiből világlik ki a legjobban: a HofstellePrasident-ek hivatalnokok voltak, egy hivatali grémium elöljárói, akik szakreferenseikkel közös munkában intézték az államigazgatás rájuk eső szektorának folyó ügyeit. Egy szakemberekből álló kollégium főhivatalnokai voltak. Ezzel szemben a külügyeket intéző miniszter, Károly főherceg véleménye szerint "für Sich selbst blos die meditirende partei der geschSften und die vortrage über die allerwichtigsten gegenstande" tartotta fenn. Metternich szerint reá nehezedett "die nötige höchste Stufe der ResponsibilitMt" /Walter Friedrich i.m.204. 1./ A közös hadügyminiszter állása és funkciója, mint a Monarchia életében mindig nevezetes szerepet játszó, militarista érdekek képviselőjéé, inkább volt hasonló a közös külügyminiszteréhez. Állásának, funkciójának elemekre bontása, történeti gyökereire való visszavezeté-r se külön tanulmányt érdemel. 146/ Das Haus am Ballplatz. München. 1924. 178. s köv. 1. 14-7/ Musulin feljegyzi /uo./, hogy Berchtold, amikor Aehrenthal súlyos megbetegedése idején, majd halála után, Ferenc , József felszólította a külügyminiszteri tiszt elvállalására, éppen azért vonakodott sokáig, mert maga hosszabb ideje kikapcsolódván a politikai életből, fokozottabban érezte a külügyminiszter sajátos helyzetéből adódó elszigeteltségét s tisztábban látta az ebből származó nehézségeket. 148/ A parlamenti küzdelmek életszerűbb légkörével szemben a közös minisztertanácsok vitái sokszor üvegházi, akadémikus jellegűek voltak. Már csak azért is, mert a Monarchia az alkotmányosságnak nem kedvező viszonyai közepette még a közös minisztertanács is sorvadásnak indult, amint erről más összefüggésben még szólni fogok. 149/ A világháború előestéjén tulajdonképp már az uralkodóval szembeni felelősségének sem volt érdemi jelentősége, hiszen az elaggott monarcha minden ténykedése csupán vázszerü, bürokratikus ügyintézésre korlátozódott. A dolgok alakul Ferenc Józsefnek komoly befolyása nem volt. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez a megállapítás az uralkodó személyére vonatkozik s nem érinti a dualista államszerkezeten belüli funkcióját a monarchának" . f : : I
