Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XII. A közös minisztertanács és a közös külügyminiszter 1878, 1908. és 1914 válságos éveiben

schlag zu bringen." -rHHSta. Min.d.íluss. F,4. Generalia. 0rganisierung /1850-1870/. Organisation der Reichskanzlei und der Praesidialsektion. Karton rot 399. 2. Konvol. 10. fol. 'Qíóf Andrássy Gyula élete és kora. Budapest, 1910. I.köt. 363-364. 1. HHSta. Min.d.íluss. F.4. Generalia. Karton rot 399. 9. boriték fol. 18-19.: Buol-Schauenstein felterjesztése 1855. október 15-ről, az uralkodói rezolució 1855 október 21-én kelt. L. többek között fentebb Goluchowski kinevezése kapcsán támadt, parlamenti vihar s annak során elhangzott megállapítások ismertetését. HHSta. Min. d. Jtuss. FA. Generalia. Karton rot 399.9boriték. Fol. 47-52. "... diese Behörde war, bestimmten kaiserlichen Aussprüchen zufolge keine Hofstelle ..." Uo. die Staatskanzlei nur mehr die einzige Behörde sei, welcher die durch kaiserliche Resolutionen sanctionirte, exceptionelle Stellung noch gebühre, und umsomehr gebühren müsse, als sie fortfáhrt, nicht blos Ministerium des Jtussern, sondern auch des Kaisers und seines Hauses Kanzlei zu sein." Uo. Még egyszerű kinevezési aktusok is a Schwarzenberg herceg által jelzett formák s elnevezések szemmeltartásával történtek. Igy pl. 1849. február 1-én a császár "den Freiherrn von Werner zum UnterstaatssekretSr bei der Staatskanzlei /Ministerium des Russern und des kaiserlichen Hauses/ nevezte ki. Uo. Az ügyről, amelynek kapcsán ez a vita kirobbant, részletesebben szólni nem kivánok, mert voltaképp alárendelt jelentőségű cim- és illetményproblémák képezték tárgyát. Ilyen problémákká 1-i llusztrálta álláspontját Schwarzenberg herceg is. Őfelségének - irta fentebb idézett átiratában szándékában sem áll "die Staatskanzlei als nicht. mehr be• - w -