Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XII. A közös minisztertanács és a közös külügyminiszter 1878, 1908. és 1914 válságos éveiben

minisztérium ne legyen birodalmi kormány. Nem is lett. De nem azért, mert a Monarchia politikájának leglényegesebb pontjain a magyar, vagy az osztrák kormány politikája maga alá gyűrte a közös, biro­dalmi érdekeket képviselni hivatott közös minisztériumot. Hanem azért, mert a közös minisztérium hatáskörét csupa negatívumban ha­tározták meg s a Monarchia államapparátusának csúcsán igy támadt vákuumban egyre könyebben érvényesülhetett a külügyminiszternek a StaatskanzlertŐl örökölt, ugyancsak definiálatlan hatalma. Mégpedig annál könnyebben, minél inkább vesztettek jelentőségükből a közös minisztérium eleve sem komoly, parlamenti ellensúlyának számitó de­legációk. Az "egy szellem, egy akarat" elve, amelyet ebben a klasz­szikus formában Metternich fogalmazott meg, soha oly tisztán nem érvényesülhetett, ha nem is a leglényegesebbnek tünő kérdésben, a hadüzenet időpontja meghatározásának kérdésében, mint akkor, ami­kor a birodalom történetének talán legjelentéktelenebb államférfia ült az államgépezet legfontosabb pontján. JEGYZETEK 106/ .: Például: az 1864, május 2-i /K.Z.' 1526-864-M.R.Z.1272./ minisztertanácsban a külügyminiszteren, rendőrminiszte­ren, államminiszteren s más minisztereken kivül ott volt az államtanács elnöke, a horvát-szlavón udvari kancel­lár, a magyar udvari másodkancellár. Az 1865. február 6-in /K.Z. 439/ 1865.-M.R.Z. 13^2/ a külügyminiszteren, rendőrminiszteren, államminiszteren stb. ... kivül a ma­gyar udvari kancellár, az erdélyi udvari alkancellár. Az 1865. július 29-in /23H1/1865.-M.R.Z. 1/1865/ a külügy­miniszteren, államminiszteren stb... kivül a magyar udvari kancellár, az erdélyi udvari kancellária vezetője. Redlich i.m. passim /a függelékekben/ ezekből az idők­ből is hoz minisztertanácsi jegyzőkönyveket, a résztve­- vők teljes névsorával. 107/ Ez abban az irattári eljárásban is megnyilatkozott, amely a miniszteri konferenciák "teljesjogu" tagjait nemcsak a jelenlevők köaött sorolta fel, mint a "nem-teljesjogua­kat", hanem velük a jegyzőkönyv szövegének tudomásulvé­telét aláírásukkal is igazoltatta a jegyzőkönyvnek tu­domásulvételi /"zur Einsicht"-/ felzetivén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom