Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XII. A közös minisztertanács és a közös külügyminiszter 1878, 1908. és 1914 válságos éveiben

lehetetlen a közösügyi bizottság tagjai számára komoly bírálatot gyakorolni a budget-n, hisz idejük sem volt az anyag áttanulmányo­zásába. Az évi előterjesztéssel csak néhány órán át foglalkozhat­tak, holott a birodalom milliós hadügyi költségvetése testei? köte­teket tölt meg. Lelkiismeretes feldolgozásuk napokig tartana. Be­ható tanácskozásra idő nincs, a delegátusok puszta igen-nel, vagy nem~mel szavazhatnak. Az utóbbi esztendők hasonló jelenségei egy­értelműen bizonyítják, hogy a delegációk intézménye üres formaság­ gá vá lt. /153/ Bukovic képviselőnek s mindazoknak, akik a kiegye­zés utáni fél évszázad folyamán hasonló hangot ütöttek meg, töké­letesen igazuk volt. A századfordulóra a delegációit jelentősége, amelyeket eleve sem szántak a Monarchia legfőbb kormányszerve par­lamentáris ellensúlyának, teljesen elsorvadt. De a sorvadás nem terjedt-e át a Habsburg-birodalom töb­bi intézményére is? Az ellensúlyát veszített közös minisztertanács szerepe nem szürkült-e el, hatásköre nem szükült-e le, funkciója nem csuszott-e át más szervekre? Röviddel a fentebb emiitett delegációs üléssorozat előtt, 1907 december 1-én, Aehrenthal báró külügyminiszter értekezletre hivia meg a Ballhausplatz-i palotába két közös minisztertáBát, Burián báró közös pénzügyminisztert és Schönaich táborszernagy kö­zös hadügyminisztert, valamint az osztrák és a magyar kormány fe­jét, Beck bárót és Wekerle Sándort. A feljegyzés, amelyet a megbe­szélésről készítettek, /154/ már külsőségeivel is sok mindent el­árul annak, aki az iratok kiállításában, még efféle, hevenyészett feljegyzések külsőségeiben sem lát a korviszonyoktól független va­lamit. A fogalmazványból, ill. a fogalmazványon végrehajtott javí­tásokból világosan kitűnik, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvének veze­tője, a feljegyzések Írásakor abban a hiszemben volt, hogy közös miniszteri konferencián vett részt, amelyről azonban nem a megszo­kott formák között kellett a protokollumot felvennie. Bizonyítékul idézem a fogalmazvány bevezető, pár sorát s a jegyzőkönyvhöz ol­dalt, mintegy címként irt szövege t, zárójelben közölvén azokat a szavakat, ill. kifejezéseket, amelyeket a feljegyzést átjavító Aehrenthal külügyminiszter húzott ki a jegyzőkönyvvezető szövegéből. A jegyzőkönyv a következőképp kezdődik: "Am 1. Dezember fand im Ministerium des Russern eine Besprechung der gemeinsamen Minister statt /eine gemeinsame Minister-Conferenz,/ unter dem Vorsitze des Ministers des Aussern Báron Aehrenthal statt, an dem auch die bei­derseitigen Ministerprasidenten teilnahmen, Diese Besprechung /Con­ferenz/ war veranstaltet /einberufen/ worden ... etc. + / A fogal­mazvány címe a következő: "Aufzeichnung über eine Besprechung /die Berathungen/ der gemeinsamen Minister /Conferenz/, die am ersten Dezember 1907 /im Ministerium des flussern unter dem Vorsitze/ bei dem Herrn Minister des flussern Freiherrn von Aehrenthal /abgehalten wurde/ über die gegenwartige Situation in Bosnien und der Herzego­wina stattfand." A külügyminiszter a felzetre még ezt az irodai

Next

/
Oldalképek
Tartalom