Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XI. Milyen keretekbe nőtt bele a közös minisztertanács? Kormányzattörténeti előzmények

tézik, teljes felelősséggel. A minisztertanács a vitás kérdések megbeszélésének, az ellentétek elsimításának fóruma. A miniszterelnök funkciója a tanács összehívásában, a miniszterek és más szakemberek meghivasában, a tanácskozás ügyrendjének megállapításában, a tanácsko zás levezetésében stb. ... merült ki. Ezek azonban inkább adminisztratív teendők, mint kormányfői feladatok voltak. Amikor Beust báró sokrétű feladatkörének szétválasztására törekedett, funkciója miniszterelnöki, adminisztratív részének intézésére birodalmi kancelláriát /Reichskanzlei/ szervezett. Megállapította ennek ügykörét, amely lényegében a későbbi, legalábbis nevében nem létező birodalmi /közös/ miniszterelnök minisztertanácsi elnöki funkciójával kapcsolatos hivatal^ teendőket ölelte fel. A kiegyezés utáni Monarchia nem egy szervének hatáskörét negatívumokban állapították meg, mintegy ebben a jelenségben is tükröződvén a társadalmi viszonyok és az államberendezés ellentmondásossága. Igy történt a Reichskanzlei ügykörének elhatárolása esetében is. Beustnak pár nappal birodalmi kancellári kinevezése után, 1867. június 27-én az uralkodóhoz e tárgyban intézett felterjesztése a Reichskanzlei funkciója megállapításának alapelveként azt szögezte le: ide tartoznak mindazok az ügyek, amelyek szorosan véve sem a külügyminisztérium, 'sem a ciszlajtán országok adminisztrációjával nincsenek közvetlen kapcsolatban, továbbá a lényegükben politikai jellegű s olyan ügyek, amelyek bizonyos mértékig az összbi.rodalomra vonatkoznak. /142/ A birodalmi kancellári cim eltörlésével elenyészett a Réichskanfffrei elnevezése is, ügykörét a közös külügyminisztérium elnöki osztálya /Prasidialsection/ látta el. /143/ A 48-as minisztertanácsi statútum egyik pontjában azt mondja, hogy ha a miniszternek az alája rendelt udvari hatóság /Hofstelle/ a dolgok kollégiumszerű megbeszélése utján létrejött határozatával szemben aggályai vannak, akkor ezt felfüggesztheti és megvitatás végett a minisztertanács elé viheti. /144/ A szabályzat "Hofstelle"-ről beszél. A miniszterelnök lényegében nem volt kormányfő. Amikor pedig a közös minisztérium megalakult, a minisztérium fejének minisztertanácsi elnöki teendői egy tisztán adminisztratív szerv, a külügyminisztérium elnöki osztályának működésében summázódtak. A kiegyezési törvény magyar változata csupa negatívumban határozta meg a közös /birodalmi/ minisztérium hatáskörét és funkcióját. A magyar politikai élet ellenzéki szárnya /hallgatólagosan kormánypártja is/ a Monarchia összeomlásáig nem szűnt meg hangoztatni, hogy a közös minisztérium nem kormány, csupán két független ország alkalmi egyesüléséből adódó közös ügyek intézésére hivatott, legfőbb adminisztratív szerv. Ezek a követelések, ha nem :is inditó okaik ban és ha nem is szándékaikban, de más-más uton, végső céljaikban egybevágtak a Habsburg-birodalom legfőbb kormányszervének szerepéről, funkciójáról évszázadok óta kialakult gyakorlattal, sőt részben e gyakorlat elméleti megfogalmazásával is. -