Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés

ciraii dolgozatomban /Levéltári Közlemények XXVIII. /1958./ évf. 129-150 1./ irtam bővebben. A hiradástechnikának a világháborús ügyintézésben játszott óriási szerepére olv. Redlich, Josef: Österreichische Regierung und Verwaltung im Weltkriege, Wien, 1925. 89-. 1. 181. Egészen tág értelemben véve, az emberi kapcsolatok, a társadalom érintkezési formáinak, az ember emberhez való viszonyának, - hangsúlyozom -, osztályokon belüli viszonyának, a köznapi értelemben vett együttélésnek fejlődésében századok során alig mutatkozott érdemi változás. Ahhoz az óriási ugráshoz képest, amely pl. az ó-görög társadalom életviszonyait technikai tekintetben a modern polgári társadalom világától elválasztja, az emberi együttélési módok és formák Perikies korától az első világháború koráig lényegében alig módosultak. Ennek az alig felmérhető ellentétnek csupán igen-igendds vonatkozását vizsgálja ez a dolgozat. 182. Hangsúlyozom: bizonyos mértékig. Azért emelem ezt ki igy, külön is, nehogy valamiképpen az a látszata legyen a dolognak, mintha Ausztria-Magyarország összeomlásának okát első renden államszerkezetének elavultságában keresném. Mint amikor a lencse fókuszát egy pontra irányítjuk, irányítom vizsgálódásaim gyűjtőlencséje gyújtópontját a segédtudományok és a hivataltörténelem szintjén észlelhető adatokra, s ezek tükrében mutatkozó jelenségekre. 183. Kühlmann, Richárd v.: Erinnerungen, Heidelberg, 1948. 390. 1.: "Er legte sofőrt dar, wie die Mobilmachungsmaschinerie wie ein höchst genaues Uhrwerk, einmal in Bewegung gesetzt, automatisch weiterlaufe. Den rollenden Rádern in die Speichen zu fallen, sei ganz unmöglich... Für den Mann, der die gesarate Verantwortung für die Mobilmachung und damit auch im wesentlichen schon für den Ausgang des Feldzuges trug, müssen das furchtbare Stunden gewesen sein." - Lényegében ugyanígy adja elő a dolgokat Bülow, Bernhard Fürst v.: Denkwürdigkeiten. Berlin /1931/. c. mü III. köt. 172. 1./ A helyzet kiélezettségét, drámaiságát, szinte percenként változó voltát Bülow visizaemlékezéseinek egy apró adata is jellemzi: a császár Moltket a válságos kihallgatáson alsónadrágban fogadta. 184. Das 19. und 20. Jahrhundert. /História Mundi X. köt./ Bern-München /1961./ 245. 1. 185. Olvasóimat Hajnal István módszerére szeretném emlékeztetni. Elsősorban arra, amit ő a társadalmi fejlődésben szerkezetiség kifejezéssel jelöl; ez a terminus technikus az emberiség élete alakulásának emberi elhatározásoktól, akarattól legkevésbé függő elemét suriti egy fogalomba. Nézetem szerint segédtudományi és hi-