Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVII. A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek alakiságai
65. - R.M.R.Z,8/868./ állandósultak* Az 1868, január 20-i jegyzőkönyvtől /K.Z* száma hiányzik - M*R*Z*9*/ a felzeteket előre nyomtatták, /A kiegyezés előtt minisztertanácsi jegyzőkönyvek felzetének java része is nyomtatvány, a 67 utániaktól némileg eltérő szöveggel*/ A közös minisztertanácsokon kezdetben - mint erre már utaltam - csak a szoros értelemben vett közös minisztérium tagjai vettek részt, s a magyar és az osztrák kormány miniszterelnökei.• Később a résztvevők köre kitágult* Már a világháború előtt, de főképp a világháború alatt a szakminisztereken kivül nem egyszer subaltern, katonai és polgári szakértők is bevonattak a tanácskozásokba. Ilyenkor, természetesen, ezekkel is aláiratták a tudomásulvételi felzetivet* Arra az egész korszakon át kinosan ügyeltek, hogy a jelenvoltak aláirása, méltóságuk, rangjuk szigorú sorrendjében kövessék egymást* Ha az uralkodó vezette minisztertanácson /amelyet néha koronatanácsnak is neveztek/, történetesen a trónörökös is résztvett, akkor aláírását a jegyzőkönyv boritólapján "Zur höchsten Einsicht", a miniszterekét, s a velük egyenlő rangú, polgári és katonai méltóságokét "Zur hohen Einsicht az alacsonyabb rangú /ecredes, miniszteri tanácsos* stb*/ szakember aláirását "Zur Einsicht" formula előzte meg* /Ezek a formális részei a jegyzőkönyveknek hasznos hivataltörténelmi adatokat tartalmaznak s pon tos felvilágosítást nyújtanak a szereplők hivatali beosztására nézve./ Az aláirások sora nem mindig teljes* Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illető miniszterek ne vették volna tudomásul a jegyzőkönyvek tártai mát. A dolog természetének megfelelően ezeknek az aláírásoknak hiánya nem érintette a jegyzőkönyvek hitelességét. .. * < Szövegüket az uralkodó is tudomásul vette, A világháború ide jére kialakult gyakorlat szerint a közös külügyminiszter vagy még azon a napon, amelyen a közös minisztertanácsot tartották, vagy a rákövetkezőn, audiencián jelent meg az uralkodó előtt és röviden jelentést tett a konferencián történtekről* A közben lehető gyorsasággal elkészített jegyzőkönyvet az un* "Kaiser-Einlauf"-ban közvetlenül a külügy miniszter terjesztette az uralkodó elé* A jegyzőkönyv tartalmának az uralkodó által elsőizben történt tudomásulvétele után a protocollum visszakerült a külügyminiszterhez, aki azt aláirás és tudomásul vétel végett köröztette a többi résztvevő között. Miután azok a jegyzőkönyv helyes, pontos voltát aláírásukkal igazolták, a protocollumot immár másod Ízben, mégpedig akkor a császári kabinetiroda utján terjesztették az uralkodó, elé-, "um ihm so die Möglichkeit zu gebén sich zu überzeugen - ahogy Walterskirchen követségi tanácsos fentebb idézett feljegyzésében irja -, dass alle Teilnehmer die Richtigkeit des Protokolles bes.tátigt hátten." 26 ?. Az uralkodói láttamozási záradékot /Vidimierungs-Klausel/ csak e másodizbeni tudomásulvétel után vezették rá a jegyzőkönyv végére, mégpedig az egész korszakon át azzal a változatlan formulával, amely még az abszolutista korszak minisztertanácsi jegyzőkönyveiből maradt örökül: "Ich habe den Inhalt dieses Protokolles zur Kenntnis genommen," A másodizbeni királyi tudomásulvétel néhány hónappal • kéáőbb történt.
