Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)
Sopron vármegye
30 SOPRON VÁRMEGYE hozva a hibás alakot és az M kézirat vonatkozó helyét). Az 1-ből másolt fragmentumok eltérő szövegvariánsait, többleteit - ahol a G és a K kéziratok elkészülte utáni javításokról, kiegészítésekről van szó - függelékben közöltük, bal oldalon a G vagy a K szöveghelyével, jobb oldalon pedig az M kéziratban lévő variánssal, kiegészítéssel. Az M kézirat eltéréseit kurzív betűvel jelöltük.60 A többletekből megállapítható, hogy az öreg Bél már nem írt jelentős kiegészítéseket a munkájához, de szokásához híven - és az utókor szerencséjére - „datálta” javításainak idejét, vagyis megjegyezte, hogy 1749 augusztusában nézte át a kéziratot.61 Mivel Bél augusztus 29-én meghalt, bizonyosak lehetünk abban, hogy az 1 kézirat volt az utolsó szövegváltozat, amelyet Bél látott és javított. Habár a G és K kéziratok jó minőségű másolatok (még Bél életében készültek), néhány formai kiegészítést el kellett végeznünk. Pótoltuk a fejléceket, mivel azok az általunk használt kéziratokból nagyrészt hiányoznak. Néhol a nagyobb fejezetek előtt szereplő tartalomjegyzéket (synopsis) is nekünk kellett összeállítani a margójegyzetek alapján (amelyekből e synopsisoV.it Bél összeállította), vagy éppen korrigálni kellett azokat. A szöveg tartalmát illetően a legjelentősebb kihívást a rendkívül nagy mennyiségű nyomtatott és írott (okleveles) forrás azonosítása jelentette, amelyben értékes segítséget nyújtott kollégánk, Weisz Boglárka. A szövegközlés alapját Sopron vármegye leírásának kétnyelvű (latin-magyar) kiadása képezi. Ennek elkészítésében annakidején mi magunk is részt vettünk:62 az általános részt és Sopron város leírásának egy korai változatát Déri Balázs, Földváry Miklós és Tóth Gergely, a vármegyeleírás további részét és Sopron város leírásának kései változatát Tóth Gergely gondozta és fordította. Tóth Gergely írta a kiadás első és harmadik kötetében a mű elkészítéséről szóló tanulmányokat; Kincses Katalin Mária írta a tárgyi jegyzeteket, készítette a mutatókat, illetve szerkesztette a köteteket. A korábbi szövegközlést természetesen átvettük (hiszen annak nagy részét mi magunk készítettük), de alaposan átnéztük és ahol szükséges volt, javítottuk. A tárgyi jegyzetek készítésénél felhasználtuk, illetve több alkalommal pon- tosítottuk Kincses Katalin jegyzeteit, illetve a mutatók készítése során tekintettel voltunk az általa készített mutatókra. Összességében elmondható, hogy bár a korábbi kiadás is megbízható szöveget tartalmaz, a jelen kiadásban sok helyen javítottuk azt (részben az M kézirat segítségével), közöltük az M kézirat többleteit, illetve a jegyzetanyagot jelentősen gyarapítottuk, illetve korrigáltuk. V. Összefoglaló adatok Adatközlők: Matolai János (A); ismeretlen (D, [Ru]); ismeretlen (H); Haynóczi Dániel ([Ha]), Ruisz János Kristóf (?),63 Deccard János Kristóf (?, K) Ellenőrzés: vármegyei ([Com]a, [Com]b); kancelláriai ([Canc]) A szövegkiadás alapját képezendő kéziratok: G, K, M Fordítás: Bél 2001-2006.; Skoviera-Juríková 2010. 149-161. (latin-szlovák; részlet) Irodalom: Kincses 2001; Tóth 2001; Tóth 2006b; Sipekiová 2010. 60 A függeléket 1.236-241. Azért is döntöttünk úgy, hogy e részleteket külön közöljük (és nem építjük bele a szövegbe), mert csak részletekkel bírunk az utolsó változatból, és nem lehetünk abban biztosak, hogy Gyurikovits minden többletet észrevett, ahogy abban sem, hogy pontosan közölte azt, amit észrevett. 61 L. az 1 kézirat bemutatását a 3. fejezetben. 62 L. Bél 2001-2006. 63 L. a 2. fejezetet a vármegyeleírás elkészítésének folyamatáról.
