Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2011)
BEVEZETÉS - II. A kiadás felépítése - Bél tervezetei a a Notitia kiadására
BEVEZETES 13 Erdélyről írni (amely ekkor közjogilag nem volt Magyarország része), viszont leírást kívánt készíteni a partiumi, tehát ekkor (1732-ben) joghatóságilag az erdélyi kormányszékek alá tartozó vármegyékről - Kraszna, Kővár, Közép-Szolnok, Máramaros, Zaránd vármegyék -, amely leírások aztán meg is születtek. Emellett Arad és Békés vármegyét, illetve a Temesi Bánságot (nála „Temes vármegye”, de az egész Bánság területére értve) is bevette tervezetébe, amelyek azért érdemelnek figyelmet, mert Arad és Békés vármegyei igazgatása ekkor még nem szerveződött újjá, míg a Bánság katonai igazgatás alatt állt. Bél ezeket, illetve a partiumi vármegyéket értelemszerűen a „Tiszán túli Magyarország” alá osztotta be. Ugyancsak szeretett volna leírást készíteni a szlavón vármegyékről (Pozsega, Verőce, Valkó, Szerém), ám ezekről később maga is lemondott, nyilvánvalóan a nagy távolság, illetve ama tény miatt, hogy a terület véglegesen horvát báni fennhatóság alá került.18 A vármegyék sorrendjével kapcsolatban megjegyzendő: Bél kifejezetten törekedett arra, hogy a vármegyeleírások kiadásában egyfajta földrajzi logika érvényesüljön, vagyis egymással határos vármegyék következzenek egymás után. A nyomtatott kötetekben erre többször utalást tesz, pl. a Pozsony vármegye után következő Turóc bevezetőjében éppen azon sajnálkozik, hogy a földrajzi sorrendet itt nem sikerült megvalósítania, hiszen Pozsony után Nyitrának kellett volna következnie, de az utóbbi leírásának elbírálása elhúzódott, így kénytelen volt a helyére Turóc ismertetését beilleszteni.19 Ugyanígy panaszkodik Bars vármegye leírásának elején: Nógrád vármegye leírása után Hont vármegyének kellene jönnie „szomszédos fekvésük miatt” (ob situum adfinitatem), de minthogy sokáig nem kapott adatokat a vármegyéről, kényszerűségből Bars vármegyével kell folytatnia a leírást.20 Az 1732-es tervezetben ez a földrajzi sorrendiség még maradéktalanul megvalósul, így ott valóban Nyitra következik Pozsony vármegye, illetve Hont Nógrád után.21 Ha végigtekintünk a tervezeten, végig látható ez a tudatos, földrajzi alapú szerkesztés; nem véletlenül vannak az eredeti szövegben is beszámozva a vármegyék. Bél valamikor halála előtt, de bizonyosan 1742 után készített egy újabb tervezetet a Notitia kiadására.22 Am e tervezet furcsa módon sokkal kezdetlegesebb, mint az 1732-es: hiányoznak belőle a korábbi tervezetben már kidolgozott elvek, módszerek. A földrajzi logika szerinti elrendezésnek szinte nyoma sincs, a vármegyék ötletszerűen következnek egymás után; sőt, a Tiszán inneni és Tiszán túli kerület egybemosódik, vagyis a kerületek szerinti felosztásról is lemondott az idős szerző. Emellett tollát a kényszerűség is vezette, ugyanis Árva és Trencsén vármegye leírását, jóllehet azok eredetileg, az 1732-es tervezet szerint az első, Dunán inneni részben kaptak volna helyet, a kiadásban a leghát18 Bél 1732. 76—78. p. A Notitia földrajzi „kiterjedésére”, Bél ezzel kapcsolatos elgondolásaira s azok módosulásaira bővebben 1. Tóth 2007.1. 55-62. 19 „Poscebat id sane, cum totius ordo scriptionis, tűm situum in primis cognatio, ut Comitatum Posoniensem emensi, ad Nitriensem pedem proferremus: quippe, inde a Moraviae collimitio, usque ad fines Comaromiensium, perpetuo latere provinciám eam, corniculantis lunae instar, circumscribentem. Séd, cum nescio, quo nostro fato, concinnatam dudum, Nitriensis Comitatus históriám, ob recognitionis inexspectatam tarditatem, nequiverimuis hucusque, curis secundis, elaboratiorem reddere; operae autem typographicae, nequeant, sine exstanti, őcimpensarum, őc temporis iactura, feriari: dandum id fűit necessitati, ut Thúrócziensem hunc, magna & libenti provincialium cura, emenda- tum quidem, locupletatumque, illius loco, substitueremus.” Bél 1735-1749? II. 291-292. 20 Uo. IV. 155-156. 21 L. a fenti összefoglalást, ill. Bél 1732. 73. 22 A tervezet Miller Jakab Ferdinándnak, Batthyány József esztergomi érsek titkárának a feljegyzésében maradt fenn, amelyet Bél kéziratos hagyatékának rendezése után készített, mintegy pótlásul az akkor megjelent Horányi-féle Memoria Hungarorum-hoz, illetve annak Bél Mátyás-életrajzához. A titkár átmásolta feljegyzésébe a tervezetet, említve, hogy ezt maga Bél írta a Notitia kéziratos köteteihez mellékelt lapon. L. Miller 1775. 214. Bél rendelkezését 1. uo. 214-215.
