A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatásainak hasznosulása (1995–2004) (Budapest, 2007)

III/5 Informatikai pályázatok

pótolták, a beszerzések költségeinek 75%-át azonban így is csak az NKA révén tudták biztosítani. (Az esetek többségében a pályázó intézmény egyáltalán nem tudott más forrásokkal hozzájárulni a költségekhez, de volt levéltár, mely 94, illetve 312 Ft önerőt jelzett az adatlapon.)

Iratvásárlásra fordított összegek forrása

40 193 000 Ft

7 000 000 Ft

□ NKA-támogatás □ Önerő ÜNem levéltári külső forrás

Tekintve a hazai levéltári intézmények szűkös költségvetési lehetőségeit, a Nemzeti Kulturális Alap meghatározó szerepet játszik a magánlevéltárakban, családi hagyatékokban, antikváriumokban fellelhető, történeti értékű levéltári anyag megvásárlásának finanszírozásában, ezáltal pedig kulturális örökségünk e kiemelkedően fontos darabjainak megőrzésében.

III/5 Informatikai pályázatok

Az NKA 1995. és 2004. között több mint száz (pontosan 125) informatikai jellegű pályázatot támogatott, arra vonatkozóan azonban nincs adatunk, hogy összesen hány ilyen vonatkozású pályázat érkezett. Informatikai jellegű pályázatnak tekintettük a felmérés során:

az egyes levéltárak internetes honlapjának elkészítésére, adat- tartalmának frissítésére, megjelenési formájának átalakítására, átterveztetésére vonatkozó pályázatokat,

a különböző számítógépes adatbázisok, elektronikus nyilvántartások elkészítésével, illetőleg számítógépes kiadványok (pl. CD- ROM) létrehozásával kapcsolatos programokat, valamint a levéltári iratok digitalizálását (szkennelését, digitális fényképezését) célzó pályázatokat.

Bár mára gyakorlatilag minden levéltári munkában elengedhetetlenné vált az informatikai eszközök használata, a felmérés során nem tekintettük informatikai vonatkozásúnak azokat a programokat, melyek hagyományos levéltári segédletek, forráskiadványok, tanulmánykötetek elkészítésére irányultak, habár nyilvánvalóan mindezeket a munkálatokat nagyban elősegítik a számítástechnikai megoldások és eszközök.

49