Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
MOL K 70A/8 I919-VI-30326 (35581/1919) - Egykorú, géppel írt másolat 20. Budapest, 1919. január 11. A bécsi volt közös és udvari gyűjtemények magyar miniszteri bizottsága 5. ülésének jegyzőkönyve Jegyzőkönyv a bécsi volt közös és udvari gyűjtemények magyar miniszteri bizottságának f. é. január 11-ikén a Nemzeti Múzeum üléstermében tartott üléséről. Jelen voltak: Fraknói Vilmos bizottsági elnök, Csánki Dezső, Czakó Elemér, Fejérpataky László, Petrovics Elek, Varjú Elemér, Végh Gyula biz. tagok, Gerevich Tibor biz. titkár és Wlassics Gyula, mint meghívott jogi szakértő. Elnök az ülést megnyitván, előterjeszti Zolger osztr. jogtudós „Der Hofstaat des Hauses Österreich” (1917) c. könyve azon részének ismertetését, mely az udvari gyűjtemények jogi természetét fejtegeti, és hozzá magyar szempontból kritikai megjegyzéseket fűz. Kiemeli Zolger megkülönböztetését az uralkodóház hitbizomány természetű magánvagyona és az udvari kincstár vagyona közt, ami már a kezelés különböző szervezetében is kifejezésre jut. Zolger könyvéből megtudjuk, hogy 1875-ben a főudvarnagyi hivatal az uralkodó rendeletére elkészítette a hitbizományi jellegű udvari gyűjtemények leltárát, amely összeírás azonban Magyarország közbejötté nélkül történt meg, sőt hivatalosan azt nem is hozták a magyar kormány tudomására, amiért is az 1875-iki döntés revízióját kérhetjük. Mielőtt erre nézve a Német-osztrák Államtanácshoz fordulnánk, szükséges, hogy az 1875-iki munkálatot ismerjük és ezért a jelentést tevő elnök indítványozza, tegyünk lépéseket, hogy a bécsi Főmarsalli Hivatal levéltárában őrzött munkálatnak Bécsben az udvari levéltár helyiségében Bizottságunk tagjai által való tanulmányozása lehetővé tétessék.57 A Bizottság köszönettel veszi tudomásul az elnök előterjesztését, fogadja el ezzel kapcsolatos indítványát s felkéri a titkárt, hogy az előterjesztésnek a Bizottság tagjai közt való szétosztás végett sokszorosításáról gondoskodjék. Wlassics Gyula kifejti, hogy mindazon tárgyak, melyeket valamely uralkodó, mint államfő használ, mindazon gyűjtemények, melyeket államfői minőségében alapít vagy tart fönn, közjogi természettel bírnak, esetleg magánjogi jellegüket külön kell bizonyítani. Ennek folytán igényeinket a hitbizományi gyűjteményekkel szemben is érvényesíthetjük, amire nézve azt az eljárást ajánlja, várjuk, míg az ily gyűjteményeket illető igényeket más államok - gondol elsősorban Német-Ausztriára - bejelentik, minek megtörténte után mi is fölléphetünk. A helyzetnek ki kell még alakulni, hiszen a trónvesztésnél nincs jogszabály. Petrovics Elek felolvassa előterjesztését az udvari gyűjtemények képzőművészeti anyagáról, Fejérpataky László Gulyás Pál előterjesztését az udvari könyvtárról, a titkár pedig ismerteti Franzenau Ágostonnak, Hillebrand Jenőnek és Harsányi Pálnak az igényelt bécsi gyűjtemények ásvány-őslénytani, prehisztorikus és érmészeti anyagára vonatkozó rövid előterjesztéseit. 57 Vö. 19. sz. irat 29
