Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
19. Hely és kelet nélkül Fraknói Vilmos, a bécsi volt közös és udvari gyűjtemények magyar miniszteri bizottsága elnökének előterjesztése a bécsi gyűjtemények felosztásának elveiről Fraknói Vilmosnak, a bécsi volt közös és udvari gyűjtemények magyar bizottsága elnökének a bizottság 1919. január 4-iki ülésén fölolvasott előterjesztése55 A megbízatásunkkal járó föladatok sorában egyik legfontosabb: megállapítása azon jogcímeknek, amelyekre a bécsi közös gyűjtemények felosztásánál a magyar állam igényeinek érvényesítése érdekében hivatkozhatunk. Míg a három közös minisztérium levéltárainak és egyéb gyűjteményeinek tekintetében a helyzet könnyen tisztázható, és a magyar államot megillető része már a levéltárak megalakulása óta mind a levéltári anyag elrendezésénél, mind a lajstromok készítésénél világosan föl van tüntetve; az úgynevezett „udvari gyűjtemények” tulajdonjogi természete beható tanulmányozást igényel. E tekintetben nagybecsű útmutatással szolgál az osztrák államtudomány egyik kiváló művelőjének, dr. Zolgernek „Der Hofstaat des Hauses Österreich” című legújabban (1917) megjelent könyve. Szerző azon vagyont, amelyre az uralkodó a haszonélvezeti jogot gyakorolja, két osztályba sorozza, az egyik a családi hitbizomány, a másik a cs. és k. Udvari Kincstár (k. u. k. Hofärar). Az utóbbira vonatkozólag állami tulajdonjogot állapít meg. Az udvari kincstári vagyon definícióját az osztrák legfőbb törvényszék 1875. december 22-i döntéséből kölcsönzi, mely így hangzik: „Hofärar ist das für Hofhaltungszwecke bestimmte Staatsvermögen”. Ebből Zolger (264-5 1.) azt következteti, hogy „Das Hofärar ist das Ärar des Hofes, aus welchem die Bedürfnisse des Herrscherhauses, soweit diese durch das Halten des Hofes bedingt sind, bestritten werden. Es ist ein nach Erwerbstitel, Zweckbestimmung, Verwaltung und Gebarung vom Privatvermögen und von den Familienfonds des Fürsten separiertes Zweck und Sondervermögen ... dass der Fürst, kraft seiner Herrscherstellung nicht als Privatperson, sondern als Oberhaupt des Staates besitzt. ... Das Hofvermögen ist ein mit der Herrscherstellung verbundenes Vermögen”. Sőt Zolger még tovább megy és felfogásából nem habozik levonni a végső következtetést: „Im Gegensatz zum Haus und Familienvermögen, würde der Verlust der Herrscherstellung auch den Verlust des Rechtes an den hofärarischen Vermögen bedeuten.” Azon kérdésre, hogy a Hofärarisches Vermögenre a tulajdonjog kit illet meg, így válaszol: „Die hofärarischen Liegenschaften sind Eigentum teils der Länder der ungarischen Krone, teils der im Reichsrate vertretenen Königreiche und Länder, teils auch nur eines Kronlandes. (So ist das Wawel-Schloss Eigentum des Königreichs Galizien, die Prager-Burg Eigentum des Königreichs Böhmen.)” Ugyanezen jogi elvet alkalmazza az ingó udvari vagyonra is. „Auch für die beweglichen hofärarischen Sachen, die nur zum Gebrauche bestimmt sind 55 Az előterjesztést valójában a bizottság 1919. január 11-i ülésén olvasták fel. Vő. 20. sz. irat 26
