Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
még a fentebb felsorolt egységes magyar gyűjteményeket is szakítani!? Ha pedig a csehek és a románok területi aspirációikat megvalósítnák, úgy ez a magyar levéltári anyag szempontjából nem kevésbé lenne katasztrofális, mint egyéb tekintetben. Figyelembe véve azt, hogy ezen aspirációk épp a XVI. és XVII. századi Magyarország legfontosabb részeire vonatkoznak, a levéltári anyag nagyobb része ránk nézve elveszne. Magyarország integritásának megszűnte a magyar levéltári anyag integritásának megszűntét és a magyar anyag kiválasztásának lehetetlenné tételét is jelentené - hacsak nem sikerül ezzel szemben a történeti, közjogi álláspontot érvényesíteni, amire azonban az ismert politikai és hatalmi viszonyok alapján kevés remény lehet.52 Szükségesnek tartottam a tisztelt Bizottságot erről azon célból tájékoztatni, hogy a helyzetről a valóságnak megfelelő képet alkothasson magának. Maradok a tisztelt Bizottságnak kész szolgája Eckhart Ferenc MOL Y1 213. doboz 18-26. föl. - Eredeti, kézzel írt tisztázat 18. Budapest, 1919. január 4. A bécsi volt közös és udvari gyűjtemények magyar miniszteri bizottsága 4. ülésének jegyzőkönyve Jegyzőkönyv Felvétetett 1919. január 4-ikén a bécsi közös és udv. gyűjtemények felosztása tárgyában kiküldött bizottság által tartott ülésről. Elnök: Fraknói Vilmos Jelen vannak: dr. Czakó Elemér, dr. Csánki Dezső, dr. Fejérpataky László, dr. Kluzsinszky Károly, Varjú Elemér, Végh Gyula, dr. Wlassics Gyula. Jegyző: Isoz Kálmán 1. Elnök üdvözölvén az egybegyűlteket jelenti, hogy dr. Steffanits István közal[apítványi] ügyigazgató írásban kimentette távolmaradását, mert beteg. Jelenti egyúttal, hogy a hivatalos kiküldetésben távollevő dr. Gerevich Tibor helyett a jegyzőkönyv vezetésére Isoz Kálmánt, a M. N. Múzeum titkárát kérte fel. Tudomásul szolgál. 2. Elnök előadja, hogy az értekezletnek az a célja, hogy tanulmányozza az Ausztriában és elsősorban Bécsben lévő közös intézetek tulajdonában lévő műtárgyak és gyűjtemény tárgyakhoz való jogunkat, s hogy megformuláztassék Magyarországnak ezekhez való igénybejelentése. Wlassics Gyula báró azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a közös ügyekre nézve nem lehet nézeteltérés, mert a jogállás az, hogy a közös intézményekben leendő részesedéshez jogunk kétségtelen. Szükséges azonban, hogy az egyes udvari gyűjteményekkel külön-külön foglalkozzunk, mert mint ez Zolger könyvéből kiviláglik, a gyüj52 Ld. ECKHART 1923. 24
