Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
Budapest, 1918. november 9. A Magyar Nemzeti Múzeum előterjesztése Károlyi Mihály miniszterelnöknek a bécsi közös levéltárakhoz és muzeális gyűjteményekhez fűződő magyar jogok érvényesítése ügyében 4. 1186. szám Miniszterelnök Úr! A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága folyó hó 7-én tartott ülésében behatóan foglalkozott a bécsi közgyűjtemények jövendő sorsával,5 és tisztelettel megkeresi a magyar kormányt, hogy a tárgyalások folyamán azok egy részére Magyarország igényét bejelenteni, és azt Magyarország illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum részére biztosítani mél- tóztassék. Ilyenek elsősorban az uralkodóház tulajdonában lévő közgyűjtemények, melyek fenntartásához és gyarapításához Magyarország az udvartartás költségeivel hozzájárult. Továbbá a közös minisztériumok hatósága alá tartozó gyűjtemények, minők: a cs. és kir. Külügyminisztérium kötelékében az Állami Levéltár (Staatsarchiv), melynek egészen külön álló magyar csoportjai vannak; azután a cs. és kir. Pénzügyminisztérium alá tartozó levéltár, az ún. Hofkammerarchiv, a régi magyar pénzügyre, kereskedelmi és közgazdasági ügyekre vonatkozó iratoknak gazdag tárháza. A cs. és kir. Hadügyminisztérium alá tartozó két intézmény: 1. a Hadi Levéltár (Kriegsarchiv) és [2.] a Hadi Múzeum (Heeresmuseum) az Arsenal épületében; ez utóbbi gyűjteményre igényünknek bejelentése felette sürgős, mert tartani lehet attól, hogy annak anyagából az értékes rész a mostani körülmények között máshová vitetik. Ezért erre a múzeumra a magyar hadügyminiszter úr6 figyelmét külön is felhívtam. Mindezen közös gyűjtemények anyagára a kvóta arányában Magyarországnak feltétlenül igénye van, és felette kívánatos, hogy ez az igény illetékes helyen sürgősen bejelentessék. Végül a Magyar Nemzeti Múzeum bátorkodik Miniszterelnök Úr figyelmét felhívni a magyar minisztérium Bank Gasse-i két házára7 és a magyar testőrség bécsi palotájára.8 Ez épületek teljes berendezésükkel és felszerelésükkel együtt Magyarország 5 Az ülésjegyzőkönyvet közli GERELYES 1967. 2. sz. 6 Linder Béla 7 A bécsi Bankgasse 6. sz. alatti, eredetileg Fischer von Erlach által tervezett barokk Windischgrütz-palotát 1747-ben vásárolták meg a magyar rendek, hogy az a Magyar Királyi Udvari Kancelláriának helyet adjon. Miután II. József 1782-ben egyesítette a Magyar és az Erdélyi Kancelláriát, az erdélyi rendek adományaiból megvették a vele szomszédos Bankgasse 4. sz. alatti épületet, az ún. Trautson-palotát akkori tulajdonosától, Karl Auerspergtöl. Az I783/84-ben Franz Anton Hildebrant tervei alapján zajlott átalakítások idején került sor a két épület homlokzatának végleges egységesítésére. A szervek önállóságának visszaállítását követően (1790) ismét különválasztották a két palotát. Újabb egyesítésre az 1867/68. évi átépítés után került sor, amelyben ezt követően az Őfelsége Személye Körüli Minisztérium működött, illetve ez az épület adott otthon a 60 tagú magyar közösügyi delegáció üléseinek is. 1918 óta a bécsi Magyar Követség épülete. Az épület részletes történetére ld. PERGER-MRAZ-GECSÉNYI 1994. 8 A bécsi Museumstrasse 7. sz. alatti, idősebb Fischer von Erlach által tervezett, a Trautson hercegek számára 1710 körül épített palota 1760-ban lett a magyar nemesi testőrség székhelye. 1849 után a testőrség feloszla3
