Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
II. A magyar jogok érvényesítésének kísérlete a magyar békeszerződés után - 6. Hadi levéltár
elismeréséig385 III. Károly alatt) a nemzet fegyveres ellenállása annyiban volt jogosult, amennyiben az Aranybulla záradékában biztosított fegyveres ellenállási jog az 1687 pozsonyi országgyűlésen államcsínnyel eltöröltetett, miután nevezett országgyűlés tartama alatt idegen zsoldos katonaság lett készenlétben tartva, hogy közbeléphessen, ha a rendek az Aranybulla záradékát, valamint az országgyűlés királyválasztási jogát eltörölni vonakodnának, és a Habsburgok örökös királyoknak való kikiáltását el nem ismernék. Az illető törvényjavaslatok tárgyalásánál a nádor kénytelen volt a rendeket erre figyelmeztetni. 1848-1867-ig pedig azért volt jogosult a nemzet ellenállása, mert Ferenc József a nevezett időszakban nem volt Magyarország koronás királya, és törvényeink értelmében annyiban bitorolta a király hatalmi jogát, amennyiben ezen jogok csak a nemzet oly koronás királyát illették meg, ki a törvényes előírt esküt az alkotmányra letette. 2. Feltétlenül igényeljük mindazon iratokat, amelyek a II. pontban említett hadjáratok és háborúkban részt vett és a magyar király szolgálatában állott magyar csapatok, hatóságok, hivatalok és személyekre vonatkoznak, beleértve a XVII. és XVIII. században a római német császár zsoldjában állott magyar katonaságot is tekintet nélkül, hogy ezen iratok magyar vagy idegen hatóságok (személyek) által lettek kiállítva. 3. Feltétlenül igényeljük továbbá mindazon iratokat, amelyek nem a magyar királyok szolgálatában, de ellenkezőleg, vele szemben fegyveres ellenállásban vagy háborúban állott magyar csapatok, hatóságok, hivatalok és személyekre vonatkoznak, tekintet nélkül, hogy ezen iratok magyar vagy idegen hatóságok (személyek) által lettek kiállítva. 4. Igényt emelünk azon iratokra is, amelyek nagyobbrészt magyar s csak kisebbrészt idegen csapatok, hatóságok, hivatalok, és személyekre vonatkoznak, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy idegen hatóságok azaz személyektől származnak. 5. Feltételesen igényt emelünk azon iratokra vagy iratrészekre, melyek csak kisebbrészt magyar csapatok, hatóságok vagy személyekre vonatkoznak. Az ilyen esetekben egyrészt a lemásoltatás jogát igényeljük, másrészt az iratok tartalomjegyzékének és iktatószámainak regisztrálását biztosítani kívánjuk. 6. Továbbá még az összes iratok és titkos iratokban való betekintésre is igényt emelünk oly magyar vonatozású iratok felkutatása céljából, melyek a Il-ik pontban felsorolva nincsenek. 7. Miután 1-6-ig pontokba felsorolt iratok kiemelése után még mindig számos magyar vonatkozású és magyar érdeket érintő irat maradna vissza a wieni levéltárban, biztosítani kívánjuk ezen iratokra vonatkozólag a mindenkori betekintés jogát, valamint esetleges irodalmi munkálatok feldolgozására a megfelelő személyzet alkalmaztatását a levéltárban. C) Térképanyag Magyarországra vonatkozó térképanyag nagy része a hadilevéltár térképosztályában külön van elhelyezve, és így aránylag könnyen elosztható és kiemelhető. (Igen szép és értékes anyag, különösen a József császár idejéből (1780-1790) való első terep- felvétele Magyarországnak, valamint igen szép kivitelű magyar városok tervrajzai stb.) E tekintetben a következő igények volnának támasztandók: 385 A Pragamtica Sanctio-t valójában a magyar országgyűlés 1723-ban iktatta törvénybe. 286
