Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
1873 első felében kiderült, hogy az országházi nagy- és kisterem levéltári célú átalakítására (kettéosztására és bolthajtással ellátására) nincs pénzügyi fedezet, ezért a minisztertanács 1873. június 19-én elvetette az eredeti elképzelést. így a kincstári levéltár átszállításáról lemondtak, az erdélyi főkormányszéki levéltár számára pedig az Országház utcai új belügyminisztériumi épületet az Úri utcai volt zárdaépülettel összekötő udvari szárnyban biztosítottak nem éppen ideális helyet. Miután az ország- gyűlés 1873-ban megszavazta az erdélyi főkormányszéki levéltár Budára szállításához szükséges 20 000 forintot, hamarosan le is bonyolították a szállítást. A levéltár igazgatója, Jakab Elek 1874. március 11-én jelentette a belügyminiszternek az iratanyag felállításának befejezését. Jelentésében arra is kitért, hogy az elhelyezés során a férőhely szűkössége miatt nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük, az iratok egy része csak ideiglenes helyen fért el. Nemsokára az is kiderült, hogy az alagsorban tárolt helytartótanácsi iratok penészesedni kezdtek, ezért a Belügyminisztérium újból felvetette külön levéltári épület biztosításának szükségességét — ismét hiába. Az ankétbizottság tanácskozásai során szóba került az egyesítendő levéltárak történeti értéket nem képviselő iratainak kiselejtezése, nem utolsósorban a helyhiány miatt. Az országgyűlés el is fogadta a selejtezésre vonatkozó javaslatot, és annak végrehajtását a levéltárak akkori vezetőire bízta. 1873-ban megkezdődött a helytartótanácsi levéltár iratainak selejtezése Suhajdy György aligazgató tervei szerint. Az Országos Levéltárban Török János kapta a feladatot az ország iratai és a nádori levéltár iratai selejtezésének elvégzésére. Ő nagy óvatossággal kezelte a kérdést, csak Sándor Lipót és József nádorok irataiból kívánta eltávolítani az értéktelen számadásokat. A témában komoly vita kerekedett Thaly Kálmán és Jakab Elek között a Századok című folyóirat 1873. évi számaiban. Thaly (a folyóirat szerkesztője, és mint láttuk, az ankétbizottság tagja) névtelen írásban bírálta az országgyűlés határozatát, amellyel jelentős összeget biztosítottak a szerinte „kilenc-tizedrészben haszontalan lomból álló erdélyi főkormányszéki levéltár" Budára szállítására. Javasolta: Kolozsvárott selejtezzék ki a levéltár tetemes részét, és csak az ezután megmaradó kis részt hozzák Budára. Jakab válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az iratok megtartása vagy kiselejtezése kérdésében a tudomány és a köz- művelődés szempontja mellett a közigazgatási és a magánjogi értékek védelme is érvényesüljön. Csak korlátozott és szakszerű selejtezést tartott megengedhetőnek, mert a levéltár ezen túli megcsonkításából hatalmas kár keletkezne, az erdélyi országrész érdekei súlyosan sérülnének. 90
