Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
volt az államháztartás. Erre tekintettel a pénzügyi bizottság, majd javaslatára a képviselőház 1873 elején az igényelt 37 000 helyett csak 17 000 forintot szavazott meg, a főigazgatói állást pedig mellőzte. Nem szavazták meg azt a képviselői indítványt sem, amely utasítani kívánta a belügyminisztert az új levéltár felállításáról szóló törvényjavaslat benyújtására. Mindez a szervezést nem tette lehetetlenné, csak jóval nehezebbé, illetve az eredeti tervekhez képest szűkebb keretűvé. Mai szemmel nézve a bizottság javaslatát, megállapíthatjuk, hogy több szempontból is kritizálható. Eleve látszik rajta, hogy kizárólag történészek dolgozták ki, a bizottságnak a levéltári munkát gyakorlatból ismerő tagja nem volt, sőt, Török János országos főlevéltámoktól (vagy Jakab Elektől, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától, az erdélyi kormányhatósági levéltár tudós igazgatójától) véleményt sem kértek. Elsősorban az államlevéltárba bevonni szánt levéltárak körének hiányos meghatározása és a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó, az egyes levéltárak organikus rendjének önkényes megbontását célzó rendszerezési elképzelés hökkenti meg a jelenkor levéltárosát. Tudnunk kell azonban, hogy egyidejűleg is érte szakmai kritika a bizottság javaslatát, éspedig nem kis mértékben az említett vonatkozásokban. Török János főlevéltámok a kinyomtatott javaslat megismerése után, 1873 májusában memorandumot állított össze, amelyben az alábbi észrevételeket fogalmazta meg.47 Leszögezte, hogy csak a régi törvényeken alapuló Országos Levéltár lehet egy új intézmény kiindulópontja. Szerinte a bizottság javaslatában nem szereplő további levéltárakat és levéltári anyagokat is be kell vonni az új levéltárba. így a kúria és a kerületi táblák levéltárát, az 1850-1860 közötti politikai kormányhatóságok levéltárait, valamint a jövőben az 1867 utáni minisztériumok levéltári anyagait. A történetileg kialakult egyes levéltárak anyagát tartalmazó hét levéltári osztály szervezését javasolta az intézményen belül. I. osztály: a régi országos levéltár, amelyhez a jövőben az újabb országgyűlési iratok is csatolandók; II. osztály: a magyar kancelláriai levéltár, kiegészítve az 1850-es évekbeli osztrák minisztériumok Magyarország kormányzatára vonatkozó irataival; III. osztály: a helytartótanácsi levéltár, hozzáillesztve az 1849 utáni helytartóság és a visszaállított helytartótanács iratai; IV. osztály: a magyar kamarai levéltár és az 1849 utáni pénzügy-igazgatóságok iratanyaga; V. osztály: a kúria és a kerületi táblák levéltára, amely kiegészül az abszolutizmus kori főtörvényszékek iratanyagaival, valamint az olyan káptalanok és 47 [Török János]: Emlékirat a felállítandó m. kir. Államlevéltár ügyében. Bp., 1873. 87
