Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

1872-ben javaslatára visszaadták a pannonhalmi apátságnak azokat az okleveleket, amelyeket több mint egy évszázaddal korábban Batthyány Lajos felhívására helyeztek el az Archivum Regniben.i2 Török János halála után derült ki, hogy levéltámokoskodása idején meglehetősen áldatlan állapot uralkodott az intézményben. Kovachich nyugdíjazását követően abbamaradt az iktatókönyv vezetése, és nem készült mutató az iratokhoz. A levéltárba beérkezett és onnan kikölcsönzött iratokról Török semmilyen nyilvántartást nem vezetett, és elhanyagolta a visszaérkezett iratok reponálását is.42 43

Az Országos Levéltár mint intézmény helyzete ebben az időben már nem nagyon érdekelte a történész köröket. Mindenki egy új központi állami levéltár felállítására gondolt, amelyben természetesen helyet szántak az Országos Levéltár anyagának is. 1871-1872-ben újabb országgyűlési határozatok születtek ebben a tárgyban. 1871. január 26-án a képviselőház utasította a kormányt, hogy a budai várban, az országház mellett emelendő minisztériumi épület elkészülte után az ott levéltári célra kijelölendő helyiségekben helyezze el a Bécsben lévő kancelláriai levéltárakat, és azokat az országos, a nádori, a helytartótanácsi, a kincstári (kamarai), illetve az erdélyi kormányszéki és kincstári levéltárakkal egyesítve mint országos levéltárt kezeltesse. A határozat tehát — az országos és a nádori levéltárakat egynek véve — hét levéltár összevonásáról szólt. Közülük az országos és a nádori, valamint a helytartótanácsi levéltár a budai országházban, a kincstári levéltár a Pénzügyminisztérium budai épületében, a magyar és az erdélyi kancellária iratanyaga Bécsben, a két erdélyi levéltár pedig Erdélyben volt. Az országgyűlés 1871 decemberében arról is határozatot hozott, hogy a Belügyminisztérium szakértőkből ankétbizottságot hívjon össze, amely véleményt alkot és javaslatot dolgoz ki az új levéltár felállítására vonatkozóan.44

E két határozat közül az elsővel kapcsolatban a Belügyminisztérium két észrevételt tett. Egyrészt rámutatott arra, hogy a Bécsben és az Erdélyben lévő levéltárak Budára szállításával még nem teljesül az ország- gyűlés levéltárak egyesítéséről szóló határozata, mert az egyes levéltárak más-más minisztériumok alatt, külön kezelésben vannak. A levéltárak egyesítése akkor megy majd végbe, amikor a kezelésükkel megbízott igazgatókat és beosztottjaikat egységes szervezetbe és közös vezetés alá rendelik. Másrészt kijelentette, hogy a levéltárak egyesítése egyelőre le42 Jakab, A levéltárakról, 168-169.

41 Veres, Archivum Regni, 58.

44 Miskolczy, Országos Levéltár, 11-12.

83