Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

különböző hatóságoknál lévő iratanyagok, levéltárak összevonásáról egy intézménybe. (A levéltár épülete 1851-1858 között épült fel Londonban.)

Végül megemlítjük egy idegen fennhatóság alatt álló ország példáját. A Napóleon által létrehozott Varsói Nagyhercegség az 1808 szeptemberében kiadott rendelettel állította fel Varsóban a Régi Iratok Levéltára jogelődjét a lengyel nép minden régi írásos emlékének, valamennyi fontos és a köz számára érdekes közigazgatási, bírósági, hadi, pénzügyi, diplomáciai stb. iratanyagnak az összegyűjtése és megőrzése céljából.

Ausztriában továbbra is a korábbi időszakban kialakult módon működött a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv. A XIX. század elején fontos iratanyagokkal — a salzburgi érsekség és káptalan levéltárával, a megszűnt német birodalmi udvari kancellária irataival, az Ausztriához került velencei köztársasági állami levéltár anyagával és a trienti (tridenti) érsekség levéltárával — gyarapodott. Változatlanul létezett (egészen 1848- ig) az 1578-ban felállított Udvari Kamarai Levéltár.28

4. Az Archivum Regni

az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején

Az 1848. márciusi forradalom győzelme, a jogegyenlőségről, a népképviseletről és a felelős minisztériumról szóló törvények elfogadása Magyar- országon is megteremtette a lehetőséget a levéltárügy új alapokra helyezésére. Ebből a szempontból a legfontosabb változás hazánkban is az volt, hogy a különböző közlevéltárak most már nem egyedül a levéltárfenntartó érdekeit szolgálták, azokat nemcsak a jogok bizonyításának és érvényesítésének eszközeként tekintették, hanem egyre inkább a hozzájuk fűződő tudományos érdek került előtérbe. Természetesen mindez nem egyik napról a másikra következett be, bizonyos jelei már korábban is mutatkoztak, teljes kibontakozására pedig még sokáig várni kellett. A tudományosság hazai letéteményese, a Magyar Tudományos Akadémia nem sokkal a minisztérium megalakulása után már megtette javaslatát az új szemléletből következő intézkedésre.

Az Akadémia — külföldi példákat alapul véve — már 1848. május 3- án „egy magyar álladalmi közlevéltár felállítása végett" előterjesztést tett

Adatainkat a következő forrásokból merítettük: Jakab, A levéltárakról, 130-154.; Szabó, Levéltárvédelem, 189-192.; Bourgin, Archives Nationales, 263-264.; Manuel d'archivistique. Paris, 1970. 296.; Bónis, Angol levéltárak, 285-307.; Krajewska, Régi iratok, 81.; Gross, A házi, 279-280.; Mkoletzky, Udvari kamarai, 29.; Eckhart, Udvari kamarai, 25-26.

74